Egészségügy 2012 - Új szelek fújtak

Egy lépés hátra

Az év első napjával megkezdődött a kórházak államosítása, amit a kormány elsősorban a struktúraátalakítással és a racionalizálással indokolt, ugyanakkor szakértők szerint egyértelmű visszalépés a mindent a centrumból szervező, finanszírozó, ellenőrző modell. A kritikai hangok ellenére a megyei kórházak után május 1-jétől a városi kórházakat is átvette az állam, és a tervek szerint jövőre az eddig nem államosított szakrendelőket is elnyeli a kisgömböc.

Az új műsorhoz új szereplők is kellettek, az államosított kórházak és szakrendelők főigazgatói és gazdasági igazgatói posztjaira pályázaton kerestek és találtak – mint Szócska Miklós államtitkár fogalmazott – „jó arcokat”. Ez év végéig csaknem teljes lesz a fejcsere, csupán néhány intézmény esetében nem sikerült megfelelő embert találni a megfelelő posztra. Ahová csak és kizárólag olyanokat neveztek ki, akik legalább három éven belül nem érik még el a nyugdíjkorhatárt. Ezen a téren ugyanis hiába küzdött az Egészségügyi Államtitkárság, nem sikerült meggyőznie az állami alkalmazottak kényszernyugdíjazását sürgető Matolcsy Györgyöt.

Aki nem lép egyszerre

Az egészségügyi intézményekben dolgozóknak nemcsak az új tulajdonost és az új vezetőket kellett megszokniuk az idén, de kizárólag az állami intézményekre vonatkozó speciális „szabályokkal” is meg kellett ismerkedniük. Azzal például, amelyik szerint alapesetben börtönökben készült termékeket kell beszerezniük, fogvatartottak által nyújtott szolgáltatásokat kell igénybe venniük. Ez alól csak akkor kaphatnak felmentést, ha „hitelt érdemlően bizonyítani tudják”, hogy ugyanazt a terméket az ajánlott árnál 20 százalékkal olcsóbban is be tudják szerezni a piacon.

A korábbi kórházi beszerzéseket nemcsak a BVOP-s rendelkezés írta át. Az intézményeket fenntartó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) ugyanis hozzálátott azoknak a nagy központosított közbeszerzéseknek a kialakításához, amelyektől az ágazat vezetése szerint több mint tízmilliárdos megtakarítást remél. Az év végéig ugyan még csak 1,2 milliárd forintot fogtak meg a részben megvalósult gáz- és a telefontenderrel, de hamarosan kiírják az újabb közbeszerzéseket gyógyszerekre, orvosi eszközökre, fertőtlenítőszerekre, földgázra, villamos energiára, sőt biztosításokra is.

„Mindent a bérekre!”

A kórházak államosítása mellett a bérrendezés volt az a téma, amely a legtöbbeket foglalkoztatta az idén az egészségügyben.  Már a 2011-es esztendő a Magyar Rezidens Szövetség május végén elindított akciójától volt hangos: az Élhető magyar egészségügyet! mozgalom keretében fiatal orvosok felmondóleveleit helyezték ügyvédi letétbe annak érdekében, hogy a kormányzat mielőbb tegyen érdemi lépéseket az ágazatban dolgozók anyagi és munkakörülményeinek javításáért. annak érdekében, hogy a kormányzat mielőbb tegyen érdemi lépéseket az ágazatban dolgozók anyagi és munkakörülményeinek javításáért. A bérkövetelési akcióhoz időközben a Magyar Orvosok Szövetsége, a Magyar Orvosi Kamara és az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara is csatlakozott

A kormány végül a határidő lejárta előtt nyolc nappal engedett, és augusztustól csaknem 86 ezer egészségügyi dolgozó alapbérét emelte meg 10 és 65 ezer forint bruttó közötti összeggel, januárig visszamenőleg. Miután a háziorvosok körében nagy felindulást keltett, hogy ők kimaradtak a béremelésből, az ősz során az alapellátók finanszírozását 14 százalékkal növelte. Akik valamilyen okból mindkét körből kimaradtak, de elvileg meg kellett volna kapniuk a pluszpénzt, azok még az idén, illetve a jövő év elején hozzájutnak ahhoz. A tervek szerint pedig a bérrendezés jövőre is folytatódik, hiszen – mint Szócska Miklós államtitkár fogalmazott – kiadták a jelszót, „Mindent a bérekre!”.

Egyik szemük sír

A béremelés vitathatatlanul jelentős mértékű volt, és évek óta nem volt rá példa az egészségügyben. Üröm az örömben, hogy a fedezetnek csak egy része állt rendelkezésre, az a 15 milliárd forint, amit a népegészségügyi termékadóból szántak erre a célra. A béremelés másik, forrása az ugyancsak 15 milliárd lett volna, amit az egészségügyi struktúra átalakításával – a kapacitások ésszerűsítésével és az államosított kórházaknál a központosított közbeszerzésekkel - szándékozott megspórolni a kormány.

Csakhogy ezt az összeget jelentősen túlbecsülték, és a kórházak, amelyeknek a kötelező béremelésen kívül minimálbért is kellett emelniük, és amelyeknek év közben növekvő dologi kiadásokkal is szembe kellett nézniük, már szeptember végére eladósodtak. A Magyar Államkincstár adatai szerint negyven egészségügyi intézmény több mint 34 milliárd forint tartozást halmozott fel szeptember végére, és becslések szerint az adósság az év végére a 60-80 milliárd forintot is elérheti.

Ez azt jelenti, hogy újratermelődött az az adósság, amelynek rendezésére tavaly év végén kormánydöntés alapján 27 milliárd forintot fordíthattak a kórházak. A Magyar Kórházszövetség és a beszállítók már hetekkel ezelőtt újra megkongatták a vészharangot, kormányzati beavatkozást sürgetve az adósságrendezés érdekében. Egyelőre azonban úgy tűnik, az idén erre nem lesz többletforrás.

Nem fújta el a Széll

Míg a gyógyszer-nagykereskedőket és az orvostechnikai eszközök forgalmazóit a kórházi adósságok, a gyógyszergyártókat a folyamatos megszorítások tették próbára 2012-ben. Már az első Széll Kálmán-terv is 83 milliárd forintos megtakarítással számolt ez évre, illetve 37 milliárd forintosra jövőre, a második változat azonban az ez évi büdzsét további 10, a 2013-asat pedig újabb 40 milliárd forinttal kurtította volna meg 2011-hez képest. A gyógyszerek támogatására 2012-ben 276 milliárd forint állt rendelkezésre, ami 30 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi büdzsé.  Ráadásul a gyártókat nemcsak forráselvonásokkal, de világviszonylatban is extrém magasnak számító ágazati különadókkal is büntették: a cégek 2003 óta több mint 284 milliárd forinttal támogatták a költségvetés egyensúlyát.

A gyógyszeripar szereplői figyelmeztettek: további lefaragást lehetetlen véghezvinni a betegek terheinek növekedése nélkül, illetve úgy, hogy azok továbbra is hozzájussanak a számukra szükséges orvosságokhoz. A Századvég Gazdaságkutató segítségével pedig a kormány értésére adták, hogy az ágazat sanyargatásával többet veszítenek a vámon, mint amit a réven nyernek: a gyógyszeripar ugyanis több mint ezermilliárd forinttal, a teljes magyarországi nemzetgazdasági hozzáadott érték (GVA) 4,7 százalékával járult hozzá már 2010-ben is Magyarország gazdaságához.

A kormány végül belátta, hogy túl nagy a veszítenivalója, és a jövő évi költségvetésben eredetileg tervezett 158 milliárdos előirányzatot 63 milliárd forinttal fejelte meg.

Húzd meg, ereszd meg

A kórházi adósságokra fordítható pluszforrások miatt akár derűlátóan is indulhatott volna az év a gyógyszer-nagykereskedők számára, ám végül nemcsak a tartozások újratermelődése, de a gyógyszer-árrések átrendezése, majd a helyi iparűzési adó (hipa) megemelése miatt is aggódhattak a cégek. A kormány egy döntésével 3 milliárd forintnyi árrés-tömeget csoportosított át a nagykereskedőktől a gyógyszertárakhoz, amire végül is az előbbiek azzal válaszoltak, hogy megvonták azoknak a kedvezményeknek egy jó részét, amit addig a patikusoknak adtak. Ezzel nagyjából kompenzálni tudták veszteségeiket, ugyanakkor a hipa-változtatással kapcsolatban csak decemberben derült ki: a támogatott gyógyszerek után nem kell az új szabályok szerint adózniuk a cégeknek. A jogszabályon azt követően változtattak, hogy a nagykereskedők kilátásba helyezték: nem hiteleznek tovább a nem fizető kórházaknak, ha el kell szenvedniük az újabb hárommilliárdos vágást.

Új tulajdonost, központi irányítást és új vezetőket kaptak a kórházak, hosszú évek óta először jelentős béremelést az egészségügyiek, pluszforrást a patikusok 2012-ben. A gyógyszeripar szereplői, bár végül is jó hírekkel ért véget számukra az esztendő, igencsak megszenvedték azt. Világgazdaság Online - Haiman Éva-->