késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Az olajipar még nem tudja pontosan, mit várhat Donald Trump elnökségétől
Ellentétes hatásokkal jár majd az olajiparra Donald Trump következő elnöksége, vannak előnyei és hátrányai is, így egyelőre egyetlen dolog biztos csak a jövővel kapcsolatban: a bizonytalanság.
Az amerikai olajipari cégek arra számítanak, hogy Donald Trump újabb elnöksége alatt enyhül a szabályozás, ami a kitermelés növekedéséhez és következésképpen alacsonyabb árakhoz vezet.
A megválasztott elnök azonban azt is megígérte, hogy még több szankciót vet majd ki az iráni és a venezuelai olajra, ami viszont azzal jár, hogy szűkül a globális piac és potenciálisan emelkednek az árak.
Megígért azonban új, magas és átfogó importvámokat is, ami kereskedelmi háborúkat robbanthat ki, vagyis a világgazdaság lassulását és alacsonyabb olaj iránti keresletet okoz,
így az ágazat hosszabb távú kilátásai enyhén szólva is vegyesek.
Joe Biden elnöksége alatt is virágzott az energiaipar
Az amerikai olaj- és gázkitermelés rekordot döntött a Biden-kormány alatt, amely fokozatosan megváltoztatta az iparághoz való hozzáállását, annak ellenére, hogy környezetvédelmi ígéretekkel kampányolt, emlékeztetett a CNBC.
Csütörtökön a Brent hordónkénti ára a határidős jegyzésekben hordónként 75,21, az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate-é (WTI) pedig 71,87 dolláron állt, ami alacsonyabb, mint amit sok olajtermelő szeretne, hogy egyensúlyba hozza a költségvetését a lassuló globális kereslet és a növekvő kínálat közepette. (Egy dollár 377,5 forint.) A kitermelés fokozása azonban csak rontana a helyzeten és csökkentené az amerikai termelők bevételeit.
Az Egyesült Államok messze a világ legnagyobb olajtermelője, a globális mennyiség 22 százalékát adja, a második Szaúd-Arábia mindössze 11 százalékot. Emellett a világ legnagyobb olajfogyasztója is, a megtermelt mennyiség döntő többségét odahaza használják fel.
Az iráni kártya
Sok piaci elemző alacsonyabb nyersolajárakat jósol, mivel Trump az első elnöksége alatt rengeteg bejegyzésében ezt sürgette. Amrita Sen, a londoni székhelyű Energy Aspects alapítója és kutatási igazgatója azonban a szankciók réme miatt másképp látja a helyzetet.
Emlékeztetett, hogy jelenleg óriási mennyiségű szankciókkal sújtott hordó van a piacon. Irán például legalább napi 3,5 millió hordó nyersolajat termel és ebből 1,8 millió hordót exportál, mivel a Biden-kormányzat alatt lazultak a büntetőintézkedések és azok végrehajtása.
Ebből az exportmennyiségből akár napi egymillió hordó kieshet , ha a megválasztott elnök ismét szigorít a politikán, mondta, és emlékeztetett, hogy amikor Trump volt hatalmon, az iráni export mindössze napi 400 ezer hordó volt. Hasonló a helyzet a venezuelai olajjal is.
Kínát Trump sem tudja elvágni Irántól
Abban szinte mindenki biztos, hogy a majdani Trump-adminisztráció keményebben fog fellépni Teheránnal szemben, mint ahogy abban is, hogy nehezen tudja majd együttműködésre bírni Irán legnagyobb olajvásárlóját, Kínát.
Irán a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagja, nem vonatkoznak viszont rá a kvóták, így maximalizálta a kitermelést és az exportot. Az előbbi az idén ötéves csúcsra ugrott, és sikerült új piacokat is találnia, például Bangladest és Ománt, megkerülve a Trump által még 2018-ban kivetett szankciókat.
Az új elnök a beiktatása után azonnal maximális nyomást helyezhet Teheránra,
ehhez nincs is szükség kongresszusi jóváhagyásra, mivel a szankciók változatlanul érvényben vannak. A ClearView Energy Partners washingtoni székhelyű kutatócsoport becslése szerint ezzel napi 500-900 ezer hordó eshet ki a világpiacról.
Peking is visszavághat
Az Iránnal szembeni keményebb fellépés azonban azt is jelenti, hogy le kell csapni Kínára, amely nem ismeri el az amerikai szankciókat. „Az egymillió dolláros kérdés az, hogy milyen jelentős pénzügyi nyomást lesznek hajlandóak gyakorolni a kínai pénzintézetekre” – nyilatkozta a Reutersnek Richard Nephew, a Columbia Egyetem professzora, az Egyesült Államok korábbi iráni különmegbízottjának helyettese.
Nephew szerint Kína a feltörekvő gazdaságokat – Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Dél-afrikai Köztársaságot és másokat – tömörítő BRICS csoport további erősítésével tudna válaszolni, többek között azzal, hogy csökkenti a dollárkitettséget az olaj- és egyéb árukkal kapcsolatos ügyletek során.
Donald Trump tudja, mit jelentenek a dollárnak a szankciók
A New York-i Gazdasági Klubban mondott szeptemberi beszédében Trump is említést tett arról, milyen kockázatokat jelentenek a szankció a dollár dominanciájára.
Használtam a szankciókat, de a lehető leggyorsabban kivetem és megszüntetem azokat, mert végső soron tönkreteszik a dollárt, és tönkretesznek mindent, amit a dollár képvisel
– fogalmazott akkor.
Kína és Irán ráadásul már kiépített egy olyan kereskedelmi rendszert, amelyben elsősorban a jüant használják, így nehezebb kikényszeríteni a szankciókat.
Oroszország jól járhat
A globális olajellátás és az árak szempontjából az sem mindegy, mi történik világ harmadik legnagyobb termelőjével, Oroszországgal.
Ed Hirs, a Houstoni Egyetem energetikai munkatársa szerint Trump valószínűleg enyhíteni fogja az orosz energiaiparra vonatkozó összes szankciót, így az ársapkát is, amelyeket a nyugati országok büntetésként vezettek be Oroszország ukrajnai inváziója miatt.
A büntetőintézkedések az orosz olaj piacát Európából Kínába és Indiába helyezték át.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.