Vlagyimir Putyin orosz elnök aláíratlan orosz-ukrán gázszerződéssel volt kénytelen távozni a mai tárgyalásról, amelyről az utolsó pillanatban távozott Viktor Janukovics.
Az ukrán elnök azt mondta, még időre van szüksége, mielőtt véglegesíti a megállapodást. A kivonulásáról hírt adó The Moscow Times szerint az aláírás későbbre halasztása miatt gázellátás-biztonsági aggályok merülhetnek fel, ráadásul éppen az e heti orosz-EU csúcstalálkozó előtt. A lap emlékeztet, hogy hasonló halasztás vezetett 2006-ban és 2009-ben is az Ukrajnán keresztüli, orosz gázszállítások csökkentéséhez.
Viktor Janukovics azzal a várakozással érkezett Moszkvába, hogy orosz kollégájával a mostaninál alacsonyabb gázárról ír majd alá megállapodást. „Most mégis további időt kért, hogy szakértőkkel tanulmányozhassa a szerződést” – idézi az orosz lap a Kreml külpolitikai tanácsadóját, Jurij Usakovot.
A korábbi, orosz-ukrán gázviták miatti szállításcsökkentések következtében Európában felerősödtek az ellátás-biztonsági aggályok. A földrész országai elkezdtek dolgozni a tranzit kockázatának csökkentésén, és beszerzésük diverzifikálásán.
Az orosz gázexport kizárólagos jogosultja, a Gazprom befizetései az orosz költségvetés fontos részét teszik ki. A társaság bevételei erősen függnek az európai eladásoktól, miközben Ukrajna az Oroszországtól kapott tranzitdíjak nélkül tudna nehezen meglenni. Éppen ezért Volodimir Feszenko ukrán politikai elemző nem tart újévi gázháborútól, inkább csak valamiféle információs háborút tart elképzelhetőnek. Szerinte a mai tárgyalásokat mindössze azért kellett elhalasztani, mert nem tudtak megállapodni, de a feszültség emiatt nemigen fog nőni.
Miközben pénteken Putyin majd ismét Oroszország megbízható gázszállító voltát fogja Brüsszelben ecsetelni, fel fog lépni a gázpiaci liberalizáció ellen is, amely – orosz nézőpontból – nem ösztönöznek az orosz gáz európai exportját célzó infrastruktúra beruházásokra. Kiemelt kérdés lesz ezen belül, hogy az EU harmadik energiacsomagja hogyan fogja érinteni az építés előtt álló Déli Áramlat gázvezetéket. Az Ukrajnát elkerülő cső üzembe helyezésével Ukrajna elesik majd a tranzitbevételtől. Nem véletlen, hogy Ukrajna hadakozik a Déli Áramlat ellen, és saját, megbízható tranzitőr voltát hangsúlyozza.
Kijev szeretné elérni, hogy ne a 2009-ben kötött szerződés szerinti gázárak kelljen fizetnie az orosz gázért. (Az Ukrajnának a magas ára miatt ártó szerződés miatt börtönbe zárták Julija Timosenko korábbi ukrán miniszterelnököt.) Kijev azt mondja, hogy ebben a negyed évben átlagosan 430 dollárt fizet ezer köbméter orosz gázért, amit magasnak tart. Mégis ellenállt azon moszkvai kérésnek, hogy nagy koncessziókat adjon Moszkvának az árengedményért cserébe. E megoldás egyébként része lehetne az orosz-ukrán-fehérorosz vámuniónak is, igaz, amelyben Ukrajna csak megfigyelőként vesz részt, de Janukovics várhatóan még ilyen minőségben sem megy el az e heti ülésre. Hivatal szerint ugyanis még időre van szükség annak eldöntésére, hogy a WTO tag Ukrajna milyen kapcsolatot építsen ki a vámunióval. (Amelynek egyébként Kazahsztán is tagja.)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.