Órapörgetés után Romániába és Bulgáriába viszik tőlünk az öreg autókat

Az elmúlt év végi 11,9 évről az idei első fél évben 12,2 évre emelkedett a magyar személygépkocsi-állomány átlagos kora.
Igaz, a KSH legfrissebb adatai szerint a darabszám fél év alatt 2,967 millióról 2,984 millióra emelkedett, ám ez jórészt annak köszönhető, hogy minden korábbinál több használt autót hoznak be az országba. Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke szerint az első 11 hónapban 49 550 külföldi eredetű használt autó kapott rendszámot, ugyanakkor új kocsikból mindössze 48 014 darabot helyeztek forgalomba. Az új autók értékesítésének mélyrepülése és az import száguldása vezetett oda, hogy ma a személyautó-állomány 61 százaléka idősebb 10 évesnél, és 34 százalékra rúg a 11–14 éves járművek aránya – mondta Knezsik István, hozzáfűzve: az is érdekes adat hogy közel 526 ezer autónak nem volt érvényes műszaki vizsgája november végén.

Amíg tavaly összesen 31 312 külföldről érkezett használt kocsi kapott rendszámot, addig idén már szeptember végéig 39 ezret regisztráltak és a behozott járművek átlagos kora a tavalyi 8,2 évről az idei első három negyedévben 10,6 évre nőtt.

A számokból látható, hogy a hazai használtautó-kereskedelemből kieső autókat külföldről pótolták a vásárlók. Az öregedő hazai autóállomány miatt ugyanis itthon csökkent a fiatal, minőségi használtautó-kínálat a piacon. Mivel január elsején ismét, a tavaly júliusinál jelentősebb mértékben, kategóriától függően 37–50 százalékkal mérséklődött a regisztrációs adó, várható volt a használtautó-import fellendülése – vélekedik Horváth Zoltán, a 38 kereskedéssel rendelkező Weltauto-hálózat márkaigazgatója, aki szerint ez a tendencia jövőre is folytatódhat.
Lapunk ugyanakkor úgy értesült, hogy a hivatalos adatok sötétebb képet mutatnak a valóságosnál. Autópiaci körökben azt beszélik, hogy új trend van kibontakozóban. Állítólag áfacsalásra létrehozott cégecskék vásárolják fel külföldön a sokat futott autókat, amelyek kilométeróráját visszapörgetik, a kocsit kipofozzák, majd beépített magyar magánszemélyeknek eladják, akik aztán továbbértékesítik Romániában és Bulgáriában. A hajléktalanok nevére bejegyzett cégek nem fizetik be az áfát, de el is tűnnek néhány hónap alatt.

Ettől függetlenül öregszik a magyar állomány és ennek komoly következményei lehetnek a jövőben. Knezsik István szerint ugyanis az Európai Unió azt tervezi, hogy 2015-ben vagy 2016-ban már az autóállomány minősége is beleszámíthat a szén-dioxid-kvótába. Ha folytatódik a korosodás, Magyarország nettó befizető lehet néhány év múlva – jelentette ki az ANK elnöke.

Az MTI tudósítása szerint ugyanakkor a kormány közel két tucat rendeletet készített a nemrég elfogadott hulladéktörvény végrehajtásához és ezek egyike a hulladékká vált gépjárművekről szól. A gyártónak, illetve a forgalmazónak olyan átvevő hálózatot kell kialakítania, amely bárhonnan, 50 kilométeres úttal elérhető. Az átvevőhely lehet az autókereskedő telephelye, de bontó, vagy erre szakosodott átvevőhely is. A kocsi szétszerelésére azonban csak bontó jogosult.

A regisztrált, legális bontók száma azonban folyamatosan csökken. Amint Kovács Gyula, a Gépjárműbontók Országos Egyesülete elnöke elmondta, három cég is megszűnik január elsejétől, mert az engedélyek legfeljebb öt évre szóló hosszabbításáért összesen közel egymillió forintot kell fizetniük a vállalkozóknak. Szükség van egyebek között veszélyeshulladék-kezelési engedélyre, hiszen a telephelyen olaj- és vízzáró betonrétegnek kell lennie, és a veszélyes folyadékfajták számára zárható helyiséget kell kialakítani.

Kovács Gyula szerint az összesen 160–180 regisztrált autóbontó és hulladékkezelő cég harmada lehet az, amely betartja a bontók számára előírtakat, vagyis a részegységeket előbb megpróbálja alkatrészként értékesíteni, mert az EU fontosnak tartja az újrahasznosítást. Csak ezután kerülhet sor a fém, műanyag, üveg, gumi anyagként való eladására. A baj viszont az, hogy az üveggyár pénzért veszi át az üveget, tehát abból nincs bevétele a bontónak és ugyancsak pénzért szabadulhat meg a gumitól is. Egy autó tömegének 70 százaléka fém, 3-3 százalékot tesz ki a veszélyes hulladék és az üveg.

A legális bontók mellett azonban nagyjából ezer feketebontó is működik. Mivel azonban csupán a legális bontókban követhető a roncsok útja, és a forgalomból kivont járművek nagyobb része bizonylatolás nélkül tűnik el, nem tudjuk teljesíteni azt a hatályos európai uniós direktívát, amely szerint a „látható” újrahasznosítási aránynak el kell érnie a 85 százalékot. Ráadásul 2015. január elsejétől 95 százalék lesz az EU által előírt újrahasznosítási arány.

A megsemmisítendő járművet a márkakereskedők juttatják el a közlekedési hatóság által regisztrált bontóba, majd a bontási átvételi igazolást átadják az ügyfeleknek. A Citroën Hungaria azzal érvel a megsemmisítés mellett, hogy a 10–15 évvel ezelőtt használt anyagok, technológiai megoldások, biztonsági berendezések a maiakhoz képest elavultak és sokkal kevésbé biztonságosak. Nem is beszélve arról, hogy egy ilyen korú jármű karbantartása évről évre nagyobb összegbe kerülhet.

A megsemmisítendő járművet a márkakereskedők juttatják el a közlekedési hatóság által regisztrált bontóba, majd a bontási átvételi igazolást átadják az ügyfeleknek. A Citroën Hungaria azzal érvel a megsemmisítés mellett, hogy a 10–15 évvel ezelőtt használt anyagok, technológiai megoldások, biztonsági berendezések a maiakhoz képest elavultak és sokkal kevésbé biztonságosak. Nem is beszélve arról, hogy egy ilyen korú jármű karbantartása évről évre nagyobb összegbe kerülhet. -->