A rezsicsökkentés csak elkendőzi a bajokat?

A 10 százalékos rezsicsökkentés nem a megfelelő orvosság a mára már népbetegséggé vált energiaszegénységre, vagyis arra, hogy a lakosság jövedelme negyedét, harmadát energiafelhasználása fedezésére kénytelen fordítani – írja a Knauf. A rezsicsökkentés a hatékonyabb energiafelhasználás helyett éppen a jelenlegi pazarló energiafogyasztási struktúra konzerválását támogatja.

Mindemellett pedig, mivel az energiaszolgáltatók csak a lakosság számára termékeket gyártó és szolgáltatásokat nyújtó nagyfogyasztók terhére tudják megvalósítani, a csökkentés költségét végső soron a lakosság lesz kénytelen megfizettetni, például egy nagy gázfogyasztónak számító pékség termékeinek vagy más élelmiszergyártók termékeinek árában.

„Épületeink energiahatékonysági állapotának érdemi javítása nélkül a rezsicsökkentés csak tüneti kezelést jelent, hiszen a felhasznált energia nagy részét továbbra is elpazaroljuk, a gázár csökkentés fenntarthatósága pedig kérdéses” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Az ingatlanok energiahatékonysági beruházásainak, illetve szigetelésének támogatása mindenki számára kifizetődőbb, hiszen kézzel fogható, hosszú távú és fenntartható energia- és költség megtakarítást jelent. Megfelelő állami ösztönzők mellett ez a beruházás akár banki hitel felvételével is megtérülő befektetés, szemben a gázárcsökkenés rövid idejű hatásával” – tette hozzá a szakember. 

Önfinanszírozó rezsicsökkentés

A kamattámogatott otthonteremtési hitelek meglévő ingatlanok korszerűsítésére is igényelhetők, a törlesztő részlet megfizetéséhez pedig az állam a futamidő első 5 évében kamattámogatást nyújt. Ezek a támogatott hitelek átlagosan, hosszú távra, 8 és 11,5 százalékos kamattal vehetők fel.

Egy átlagos, 90 nm alapterületű családi ház szigetelése körülbelül 1,2 millió forintból valósítható meg, amely az anyagköltség mellett már minden plusz költséget tartalmaz. Ha ezt az ingatlant, 10 éves futamidejű, támogatott öko-hitelből kívánja tulajdonosa leszigetelni, akkor a hitelt átlagosan 15.000 forint havi törlesztő részlettel veheti fel, vagyis a futamidő végén mintegy 1,8 millió forintot kell visszafizetnie.

A hitelből, legalább 10 cm vastagságú szigetelőanyaggal leszigetelt családi ház fűtésszámlája várhatóan 30-40 százalékkal csökken majd, amennyiben a tulajdonos figyelmet fordít arra, hogy a szigetelés kivitelezése megfeleljen a tervezett paramétereknek. A 90 m2-es ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi fűtésszámlája ilyen módon mintegy 15.000 forinttal csökkenhet, amely a hitel 10 éves futamideje során 1,8 millió forint megtakarítást eredményez. 

Ez a Knauf szerint azt jelenti, hogy a tulajdonos a hitel havi törlesztő részletével azonos összeget spórol meg a gázszámlából, de a megtérülési idő folyamatosan rövidül majd, ha a gáz világpiaci árának emelkedését nem sikerül megállítani a magyar határon.

Miért és hogyan járna mégis jól az állam?

Németországban és Írországban már futó energiahatékonysági programok tapasztalatai azt mutatják, hogy a kormányok által energiahatékonysági programokba – épületek homlokzati és tetőszigetelése, nyílászárócsere, kazáncsere, stb. – befektetett minden 1euró rövid időn, akár 1 éven belül már 5 euró megtérülést, azaz államháztartási többletbevételt eredményez, e termékek forgalmi adója valamint a létrejött új munkahelyekből származó többlet jövedelemadók révén.

A Knauf iparági elemzése szerint Európában 1,1 millió, Magyarországon pedig mintegy 80-100 ezer új munkahely létrehozását segítené az épületállomány energiahatékonysági felújítása, ezen belül is elsősorban a szigetelés.