BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Gallicoop: pulyka után hal

Fokozottabb állami szerepvállalás a gabonapiacon, állami gabonadepozit, nemzeti alap az állattartók támogatására – csak néhány lépés, amelyet Erdélyi István szükségesnek tart az állattenyésztés, és a feldolgozás segítésére. A Gallicoop elnök-vezérigazgatója beszélt lapunknak a cég eredményeiről, a költségcsökkentés szükségességéről, és a halfeldolgozásban rejlő lehetőségekről is

-A baromfifeldolgozás a sertésiparhoz hasonlóan nem zárta jó eredményekkel 2012-őt. Hogyan érintette mindez a Gallicoop-ot?
- Tavaly szerény nullás eredményt értünk el amellett, hogy az árbevételünk 2 milliárd forinttal nőtt. Ennek fő oka a gabonafélék, a szójadara árának növekedése, de nőtt a minimálbér 2011-hez képest, és drágább lett az energia is. A külső szolgáltatók minden évben minimum az infláció mértékével emelnek.Az elmúlt években ugyanakkor jó stratégiának bizonyult, hogy amire szükségünk lehet, mi állítsunk elő. Ennek eredményeképp saját vízbázisunk és saját szennyvíztelepünk van. Egy német befektető által létrehozott biogázüzemmel együttműködve szállítjuk nekik a pulykatrágyát és a vágóhídi hulladékot. Csak azzal, hogy ezt nem kell tárolnunk és az ártalmatlanításért fizetnünk, évi 120 millió forintot takarítunk meg. Cserébe ráadásul kedvezményes áron kapunk hideg és meleg energiát, amely jóval a piaci ár alatt van. Ezekkel a lépésekkel nagymértékben lehet javítani a költségek szerkezetén.

- Amit viszont nem lehet megspórolni, az a fejlesztés. Ez miből valósult meg?
- A beruházásokat illetően konzervatívak vagyunk, csak az eredményekből fejlesztünk. Azzal, hogy nem adósodunk el, a vállalat biztonságát is megteremtjük. Ezzel párhuzamosan mindig pályáztunk, amelyhez rendszeresen kaptunk 25-30 százaléknyi támogatást. Így tudtuk létrehozni a panírüzemünket, a tölteléktechnológiai sort és egyes épületeinket. Évente 600-700 milliót mindig befektettünk. Jelenleg azonban a magas takarmányárak miatt nem nagyon gondolkodhatnak fejlesztésekben az ágazat szereplői, sokan feladják az állattartást, és a feldolgozás sem nyereséges. Csak reménykedünk, hogy 2013 nem lesz olyan aszályos év, mint a tavalyi. Egy ilyen helyzetben az állattartók közül különösen sokan mennek tönkre, ráadásul a gabonaárakat a piac két-három nagyobb szereplője diktálja. Nem használ az sem, hogy egyre több gabonát használ fel a bioetanol-előállítás elmebeteg gyakorlata. Eközben az élőállat-árakat és a késztermék árakat is rendkívül nehéz elismertetni. Az állattenyésztés nagy bajban van, ezért sürgősen lépnie kellene az államnak ebben az ügyben. A növénytermesztés jövedelmező és a területalapú támogatással is hasznot érnek el a termelők. Ugyanakkor szükség van számosállatra is, ezért véleményem szerint, aki nem tart állatot, annak kiegyenlítő szerepe kell, hogy legyen. Az így befolyt pénzből egy nemzeti alapot lehetne létrehozni, amelyből a takarmányhoz támogatást adhatna az állam. Tudom, hogy ez sok érdeket sért, és nagy vitákat hozhat, de más kiutat nem látok, hiszen egyéb forrás nincs.

- Az államnak kellene lépnie?
- Igen. Fontos lenne az is, hogy az állam újra a gabonapiac szereplője legyen, és évente 500-600 ezer tonna gabonát vásároljon betakarításkor, amikor pedig magasra szöktek az árak, adja el olcsóbban.

- A sertéstartás és -feldolgozás helyzetét ismerjük, de hol helyezkedik el ehhez képest a baromfiágazat?
- A baromfiipar egy kicsit talán még jobb helyzetben van. A csirkések mindenképpen, hiszen itt hathetente fordul az állomány, és jobb a takarmányfelhasználás hatékonysága is. A pulyka ilyen téren már jobban hasonlít a sertéshez, és ugyanazok a problémák is: a ciklusa 24 hét, és több táp kell egy kilogramm húshoz, vagyis jobban ki vagyunk téve a takarmányáraknak.

- Alakulóban van a profilbővítés a cégnél, erről azonban egyelőre keveset tudni.
- A Békés Megyei Önkormányzat programot dolgozott ki az 1800 hektárt kitevő biharugrai halastavak fejlesztésére. Itt szakszerű haltermelést kívánnak kialakítani, növényevő halakra, elsősorban pontyra koncentrálva. Ide telepítenének egy halfeldolgozót is, amely elvégezné a feldolgozás első lépését, vagyis szálkátlanítaná a halat. Mi már a kész halhúst kapnánk meg, amelyből virslit és panírozott termékeket állítanánk elő. A vevőknél döntően menzákra gondolunk. Elindult a mintamenza program, van tehát akarat az ilyen jellegű étkeztetés megújítására. Ráadásul cégszinten jobban kihasználhatnánk a kapacitásainkat, és a kevéssé nyereséges termékeket kiválthatnánk újakkal.

- Mikor indulhatna be a termelés?
- Jelenleg a kezdeti fázisában tart a felvetés, a kísérleteknél tartunk. 2014 végén, vagy 2015 elején indulhatna a termelés érdemi mennyiségekben.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.