Megugrik a hazai cégek áramszámlája

Érdemes lesz mindenkinek megnéznie a január végi rezsiszámláit: az átlagosan 10 százalékosként bejelentett áram-, gáz és távhő számlacsökkentésből az áram és a gáz esetében például szakértők szerint inkább csak 8-9 százalék várható –  megint mások szerint meglesz a 10 százalék –, és szolgáltatónként is lehetnek kisebb-nagyobb eltérések.

Aki nem akarja kivárni a hó végi számláit, tájékozódhat az egyetemes szolgáltatók honlapjain is, és összevetheti a saját háztartása által január 1-től fizetendő tarifákat a korábbiakkal. Példaként az Elmű új tarifáit közöljük.

A kormány intézkedése kétségtelenül csökkenti a lakosság közvetlen terheit, még azokét is, akik egyébként könnyedén kifizetik a számláikat. Több szakértő az intézkedés nemzetgazdasági szinten káros voltára hívja fel a figyelmet. Az egyetemes szolgáltatásban alkalmazott tarifákban ugyanis már eddig is kizárólag olyan költségelemeket lehetett a felhasználókkal megfizettetni, amelyek indokolt voltát a Magyar Energia Hivatal (MEH) korábban elismerte. Ha a felhasználó nem téríti meg a szolgáltató ezen kiadásait, csökkenhet a szolgáltatás minősége, az ellátás biztonsága. Az árak 2010-es befagyasztásával, majd a hatósági tarifák bevezetésével romlott a helyzet, mert a szolgáltatók kevesebb indokolt költségét ismerték el az árakban, és beszűkült az a lehetőségük is, hogy kitermeljék a jogszabályban számukra rögzített nyereséget.

A mostani árcsökkentés azért keltett újabb aggályokat, mert további területen is feszíti a húrt: a szolgáltatóknak a lakosság által ki nem fizetett költségeit a vállalkozói szférától fogja beszedni. Az energiainfo.hu számításai szerint ez úgy jön össze, hogy egyrészt a középfeszültségen villamos energiát vételező társaságok, tehát a kkv-k rendszerhasználati díja januártól 19 százalékkal fog emelkedni, a végszámlájuk pedig – amely e díj mellett más összetevőket is tartalmaz – 11 százalékkal. Még rosszabb a helyzet a nagyfeszültségen vételező iparvállalatok esetében, ilyen például az Audi, vagy a Mercedes: hálózati díjaik január 1-től 30 százalékkal ugrottak meg, végfelhasználó díjaik pedig összességében 15-16 százalékkal. Másrészt módosult a kapcsoltan hőt és áramot termelőkre vonatkozó szabályok is a szabályozás változása – tehát nem az áramszolgáltatók és kereskedők döntése – következtében.

A magyarországi iparvállalatok áramszámláinak növekedése, azaz költségeinek a növekedése közvetlenül fogja rontani a versenyképességüket. Így a kormány hiába adott valamit az egyik kezével, azt előbb-utóbb vissza is veszi a lakosságtól, hiszen a hazai lakosságot foglalkoztató cégek működési feltételeit rontotta. Annak is a lakosság látja a kárát, ha e cégek az áramszámla növekedésüket érvényesíteni tudják majd a termékeik és szolgáltatásaik árában, hiszen végső soron minden termék és szolgáltatás árát a lakosság fizeti meg.

„Az ipari fogyasztók versenyképességét ronthatja a megújuló energiaforrások fejlesztését támogató kötelező átvételi rendszer (KÁT) szabályainak módosítása is, ami mintegy 14 milliárd forintot csoportosít át a háztartási fogyasztók költségeiből az áramkereskedőkhöz, illetve a szabadpiacon vásárló ipari fogyasztókhoz, szintén azért, hogy kijöjjön a lakosságnak ígért, 10 százalékos rezsicsökkentés” – mondja Drucker György, a szakportál vezető elemzője. A megújuló források hasznosításának ösztönzésére szolgáló kötelező átvétel rendszerében ugyanis eddig minden energiafogyasztó részt vett, tehát az egyetemes szolgáltatásban, hatósági áron ellátott háztartások, közintézmények is.