Legutóbb tavaly októberben nyilatkozott arról Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, hogy a kormány a szövetkezés szabályozásának megújítását tűzte ki célul, és „a szövetkezést a hagyományos értékek és elvek mentén szeretnék újragondolni”.
Akkor Feldman kifejtette, hogy a jelenlegi szabályozás a szövetkezést a gazdasági társasági irányba mozdította el, ezzel szemben szeretnék a hagyományos, klasszikus szövetkezeti elveket erősíteni. Az újraszabályozás egyik legfontosabb célja a szövetkezetek belső nonprofit működését akadályozó jogszabályi gátak lebontása – jelentette ki.
Több aggályos pontot is tartalmaz ugyanakkor a szövetkezeti törvény tervezetének egyik, még korai fázisban lévő verziója Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára szerint.
„A tervezet kimondja, hogy az agrárgazdasági szövetkezetek tagja kizárólag földműves lehet. A mostani szövetkezetek azonban integráló szervezetek is, boltjaik, és – kis számban ugyan – de kisebb feldolgozóüzemeik is vannak. Az ezekben dolgozó tagok alkalmazotti státuszt töltenek be. Az a szándék, hogy csak földműves lehessen tag, őket is, és a csaknem felerészben nyugdíjas tagokat is kizárhatná a szövetkezésből” – vélekedett a főtitkár.
Horváth Gábor szerint ennél is nagyobb probléma, hogy a készülő tervezet szerint szövetkezet nem vehetné igénybe a földalapú támogatást, amelyet a hatályos jogszabályok szerint a művelő kaphat meg.
A tervezet arra kötelezné a szövetkezeteket, hogy a törvény életbe lépését követő hat hónapon belül a tagok nevén lévő átalakított befektetői részjegyeket – a korábbi üzletrészeket – fizessék ki a tagoknak. „Mindez teljesen ellehetetlenítené a szövetkezeteket, felszámolásukkal pedig a több tízezres tagság, valamint az általuk művelt 300-400 ezer hektárnyi termőföld kerülne veszélybe” – jelentette ki a főtitkár.
Jogilag is kérdéses
„A parlament előtt lévő polgári törvénykönyv tervezete egy fejezetben semlegesen tárgyalja a kérdést, a szóban forgó szövetkezeti törvény tervezet viszont ettől jelentős részben eltér” – nyilatkozta lapunknak Zsohár András jogász. A Magyar Jogász Szövetség Szövekezeti és Agrártagozatának tagja hozzátette: „jogilag aggályos, hogy a szövetkezeti törvény tervezete az európai szövetkezeti szabályozással sincs szinkronban.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.