Nincs fedezet: még felszámolni is nehéz a Malévot
A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. tájékoztatása szerint a Malév Zrt.-nek a működés leállásakor több mint 3 ezer élő szerződése volt, melyeknek mintegy 95 százalékát kellett azonnali hatállyal felmondani. „Az eszközelemek vagyoni értéke mintegy 2,5-3,5 milliárd forint, szemben a felszámolási eljárásnak az előzetes számítások várható 12-13 milliárd forintos költségével, melynek több mint 90 százaléka munkavállalók bruttó követelése. A teljes, bejelentett és elismert, mintegy 2000 hitelező igényét magában foglaló hitelezői követelésállomány közel 170 milliárd forint. Kijelenthető, hogy a felszámolás vagyona nem biztosít elegendő forrást a felszámolás várható költségeire” – közölte a Világgazdasággal a felszámoló.
Hozzátették: a tevékenység megszüntetésekor a Malév Zrt.-nél 1030 belföldi munkaviszony és további 15 országban 79 külföldi munkaviszony volt. Jelenleg a körülbelül tucatnyi kismamán kívül a többiek jogviszonya már megszűnt vagy megszűnése folyamatban van. Leszögezték azt is, hogy a bérgarancia-alapon (bruttó 1 013 000 forint/fő) túl nincs fedezet az összes dolgozói követelés teljesítésére. „Az eszközök értékesítése vélhetően fél év alatt lebonyolítható, a perek lezárulása meghaladhatja az egy évet. A bíróság augusztus 31-ig biztosított lehetőséget a felszámolási zárómérleg beadására” – tudatta a felszámoló.
A HUNALPA Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesülete szerint viszont kontrollálhatatlan folyamat lett a felszámolásból. Demeter Csaba, a szervezet elnöke lapunknak elmondta: a volt malévosok teljes követelése 12,1 milliárd forint, ebből az elismert igény 9,7 milliárd, a ténylegesen kifizetett pénz pedig 0,9 milliárd volt októberben. „A 205 pilóta közül mintegy 120-130 ember talált új állást Törökországtól Indonéziáig” – fogalmazott. Demeter Csaba abban reménykedik, hogy igazak azok a hírek, melyek szerint még az idén elindulhat a Malév megszűnése után maradt űr kitöltésére a Hungarian World Airways (Magyar Légiutak a Világra Zrt.)
Erre azonban egyelőre kevés az esély. „Egy tőkeerős, a nemzeti érdekekkel összeegyeztethető, átgondolt stratégiával rendelkező szakmai befektető bevonása mindenképpen elengedhetetlen egy új légitársaság létrehozásához és működtetéséhez. A nemzetközi tapasztalatok szerint a magas induló tőkeigény miatt egy újonnan piacra lépő társaságtól csak két-három évi veszteséges működés után remélhető legalább nullszaldós eredmény. A megfelelő partner megtalálása a világgazdaság és a légiközlekedési ágazat jelenlegi helyzetében különösen időigényes és rendkívül összetett feladat” – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Ráadásul a Malév unión kívüli repülési jogaiból a vélhetően nyereségesen üzemeltethető útvonalakat (Tel Aviv, Kijev, Moszkva, Isztambul) már megkapta a Wizz Air.
A nemzeti légitársaság leállása miatt a Budapest Airport kénytelen volt elbocsátani 250 embert, leállítani minden, még el nem kezdett fejlesztést 30 millió euró értékben, és bezárni az egyes terminált. „A repülőtérnek ez egy súlyos csapás volt, hiszen a forgalom 36-40 százalékát, a bevételek közel felét jelentette a Malév. Az utasforgalom 4,7 százalékkal, a gépmozgás viszont 20 százalékkal csökkent. Jellemző adat, hogy a Wizz Air és a Ryanair, amelyek fej-fej mellett versenyeztek eddig a budapesti elsőségért, együttesen 11 géppel bonyolítottak le nagyjából akkor a forgalmat, mint a Malév 22 géppel” – mondta lapunknak Hardy Mihály. A repteret üzemeltető cég kommunikációs vezetője hozzátette: a Malév kifizetetlen számlái elérik a 4 milliárd forintot. A fapados légitársaságok villámgyorsan reagáltak a keletkezett piaci résre, de egyes desztinációk – különösen déli és keleti irányban – közvetlen elérhetősége megszűnt és nincs észak-amerikai és ázsiai hosszú távú járat.
„Mivel ezek az országok jelenleg nem játszanak jelentős szerepet a magyar beutazó turizmusban, ez a hiányosság egyelőre az ágazat szintjén kevésbé érzékelhető” – közölte lapunkkal a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Budapest olcsó lett
A Magyar Turizmus Zrt. úgy látja, a Malév leállása rövid távon nem befolyásolta jelentősen az ide irányuló turisztikai forgalmat: 2012 január–novemberben 8,2 százalékkal nőtt a külföldi vendégéjszakák száma. „Visszaesett a hivatásturizmus, miközben növekedett a fapados járatokkal érkező egyéni vendégek száma” – mondta Horváth Gergely vezérigazgató-helyettes. Emiatt a magasabb kategóriájú szállodák a kieső vendégkört a fapados légitársaságokkal nagy számban érkező turistával próbálták pótolni, ami általános árszínvonal-csökkenést okozott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.