Betegjog: évente több ezer panasz érkezik

Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) éves összesítése szerint a betegjogi képviselőket tavaly 8832 esetben keresték meg, 1138 esetben írásbeli meghatalmazást is adtak panaszuk kivizsgálására.

A legtöbben, 4257-en a közép-magyarországi régióban vélték úgy, hogy sérelem érte őket ellátásuk során a Közép-Dunántúlon ezzel szemben mindössze 480-an fordultak betegjogi képviselőhöz.
Számos kifogás érkezett az emberi méltósághoz való jog megsértése miatt, a legtöbben az indokolatlan várakoztatást tették szóvá. Sokan hiányolták az orvosi beavatkozásokkal kapcsolatos tájékoztatást, kifogásolták az egészségügyi személyzet kommunikációjának stílusát vagy tartalmát. A kórházak ellátási területeinek változásával és a betegszállítással kapcsolatosan is érkeztek bejelentések. Az önrendelkezési jogtól a dokumentáció megismerésének jogán át a titoktartáshoz való jogig tulajdonképpen nincs olyan betegjog, amely ne sérült volna.
Az OBDK statisztikái szerint a kórházi és a szakrendelői ellátásban is döntően a nagy leterheltségű, illetve az időben-térben nehezebben hozzáférhető ellátásokat érte e legtöbb kritika, így a belgyógyászati, sebészeti és nőgyógyászati, illetve az onkológiai, reumatológiai szolgáltatókat. Az alapellátás területén főleg az ügyeleti szolgáltatásokkal, míg a magánszolgáltatások közül a fogászatokkal kapcsolatban érkeztek jellemzően betegpanaszok.
A főként a szociális otthonokban élők jogvédelmét ellátó 34 ellátottjogi képviselőt tavaly több mint 12 ezer esetben keresték fel, szintén döntően Közép-Magyarországról. A legtöbben tájékoztatást kértek, de panaszt is sokan tettek. Ez utóbbiak nagyrészt az állami fenntartásba került intézményekben az ételadagok csökkentését, a gyógyszerkiváltások elhúzódását, a kiegészítő szolgáltatások elmaradását kifogásolták. A megkeresések többsége azonban ezen a területen is az emberi méltóság megsértéséhez kapcsolódik, illetve a nem megfelelő bánásmódot, hangnemet teszi szóvá.
A gyermekotthonokban, nevelőszülőkénél élő gyerekektől több mint négyezer megkeresés érkezett a mindössze húsz jogvédőhöz, a legtöbb esetben tájékoztatást kérve. A gyerekek tájékoztatáshoz való jogát nem veszik ugyanis elég komolyan, de gyakran sérül a családjukkal való kapcsolattartási joguk, és az emberi méltósághoz való joguk is, ami a gyakorlatban nem mást jelent, mint lelki vagy fizikai megaláztatást.