Még két Északi Áramlat vezeték

Oroszország természeti erőforrás és környezetvédelmi minisztériuma hivatalosan tájékoztatta az érintett, Balti-tenger melletti országok (Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Svédország) megfelelő minisztériumait, hogy elindítja az Északi Áramlat gázvezeték harmadik és negyedik csövének környezetvédelmi hatástanulmánya elkészítését.

Ahhoz, hogy valamely ország olyan tevékenységet indítson, amely a Balti-tenger melletti más országok vizeit is érinti, meg kell szereznie a part menti országok jóváhagyását az Espoo-i megállapodás értelmében.

A projektért felelős Nord Stream AG már elkészítette a vezetékek előzetes nyomvonalterveit, figyelembe véve a környezetileg különösen érzékeny területeket, a hajózási útvonalakat és más, speciális sajátosságokat. Összeállította a kockázatkezelő rendszert is, továbbá a környezeti hatások mérséklését célzó intézkedésekét, továbbá a beruházás infrastruktúrát és logisztikát érintő teendőit.

Az Északi Áramlat közvetlen gázvezetéki összeköttetés Oroszország és Németország között, vagyis elkerüli a korábbi – a Gazprom szerint nem mindig megjósolhatóan viselkedő – tranzit-országokat. Két, egyenként évi 27,5 milliárd köbméter kapacitású vezetékből áll. Ezek a Balti-tenger alatt vezetnek összesen mintegy 1200 kilométer hosszon. Kiindulópontjuk az oroszországi Portovaja-öböl, és a németországi Greifswald közelében emelkednek a szárazföldre. A svájci székhelyű Nord Stream AG a gázvezeték tervezésére, építésére, üzemeltetésére, finanszírozására és tulajdonlására jött létre. 2010 végén a társaság 51 százalékát a Gazprom, 15,5-15,5 százalékát az E.On Ruhrgas és a Wintershall, 9-9 százalékát pedig a Gasunie és a GdF Suez ellenőrizte.