Fell kell mérni az ország erőforrásait

A hazai energiahatékonyság, energiatakarékosság terén az elmúlt években érdemi, intézményesített előrelépés nem történt.

Részeredmények azonban vannak – például az épületenergetika terén – lehetőségek pedig annál inkább Bencsik János, az Országgyűlés energetikai bizottságának elnöke szerint, aki a Világgazdaság energiakonferenciáján a hazai energiastratégia eddigi eredményeit értékelte. Ilyen lehetőség kínálkozik például a közvilágítás-fejlesztésben, a közlekedésben (CNG-üzemű járművek), a hűtés ésszerűsítésében, vagy az okos mérés bevezetésében. Van tere a fejlődésnek az épületenergetikában is, közben pedig a Magyar Nemzeti Banknak pedig érdemes lenne energiahatékonysághoz kapcsolódó, célirány hitelkihelyezéssel foglalkoznia.

Nem volt érdemi előrelépés a megújuló alapú energia termelésében sem. Itt a geotermia és a biomassza hőtermelő célú hasznosítása, a biogáztermelés, a szélenergia, és a napenergia is ígéretes. Kérdés, hogy milyenek lesznek a 2014-2020 közötti uniós támogatási lehetőségek, gza biomassza biogáz nap, szél, kérdés, hogy a 2014-20 időszakban milyen lesz a támogatási lehetőség.

Az már ismert, hogy ekkor minden uniós forrás igénybe vételének a feltétele lesz az éghajlatvédelmi szempontok figyelembe vétele. Erre azonban nem készültünk fel kellőképpen, ezért mielőbb fel kell mérni az ország erőforrás lehetőségeit.

A térségi, települési lebontásban is elkészítendő, teljes adatbázisnak az energiahordozókon és nyersanyagokon túl ki kell térnie például a talaj termőképességére, de a hulladékok felhasználási lehetőségeire is. Részben a természeti erőforrás kataszter felhasználásával össze kell állítani egy energiagazdálkodási kerettörvényt.

A fenti célokat is szolgálja a Magyar Földtani és Bányászati Intézetnél működő Nemzeti Alkalmazkodási Központ (NAK) munkája, amely az éghajlatváltozás hatásaival összefüggésben végez olyan vizsgálatokat, és segíti a kormány döntés-előkészítő munkáját, amelyek a fenntartható életformát szolgálják. Ennek részeként például készít egy éghajlatvédelmi stratégiát, szerepe van a dekarbonizációs útiterv alakításában, és kialakít egy nemzeti térinformatikai rendszert is.

Bencsik János szerint az energiastratégia megvalósítása az atomipar területén jól halad: a nukleáris termelés biztonságos, folyik az atomerőmű üzemidejének a meghosszabbítása, és elhárult az a veszély is, hogy megszűnne az atomenergia hivatal (OAH) függetlensége. Jól halad a gázimport diverzifikálásának előkészítése és energiakapcsolataink erősítése is. Csatlakoztunk a Déli Áramlat projekthez, épül a magyar-szlovák összekötő vezeték, hamarosan közösségi tulajdonba kerül a biztonsági gáztároló, létrejött a gáztőzsde, elindult a térségi árampiaci összefogás.

Megtörtént a lignit készletek újraértékelése is. Ennek kapcsán Bencsik János szükségesnek látja, hogy egységes ásványvagyon politikája is legyen az országnak.

Az erőmű-fejlesztési cselekvési terv kapcsán meghatározó, hogy a Mavir előrejelzése szerint a következő években évi 1 százalékos energiaigény növekedés várható. (Tavaly 1,2-1,3 százalékkal esett a felhasználás, és romlott a felhasználás hatékonysága is.) Az elmúlt évben nőtt az áramimport aránya, elöregedő erőműparkunk teljesítőképessége tovább romlott, az évi csúcsterhelés ideje átterelődött a nyári időszakra.