Kétségbeejtő sertéshelyzet Tolnában

A Tolna megyei tenyésztőknek kilogrammonként 10-12 forint veszteségük keletkezik az élősertés értékesítésén, az állománycsökkenés miatt pedig európai uniós támogatással készült létesítmények maradnak kihasználatlanul - mondta a Tolna megyei sertéstenyésztők választmányának elnöke az MTI-nek.

Lengyel Lóránt kifejtette: az élősertés önköltségi ára Tolnában 410 forint, a szabadpiaci ár 360 forint körül alakul, felvásárlási szerződés esetén eléri a 400 forintot.

A veszteségeket részben ellensúlyozza az állatonként 1500-2000 forint állatjóléti támogatás, ezt azonban nem minden termelő tudja igénybe venni; azok a telepek például elesnek attól, ahol nem biztosított az almos tartási technológia - tette hozzá. Megjegyezte azt is: a Kapuvári Hús Zrt. több százmillió forinttal tartozik Tolna megyei termelőknek.

A választmány elnöke beszámolt arról, hogy egyre több cég hagy fel a tenyésztéssel, vagy szünetelteti a tevékenységet, sokan német, dán, holland malacot vásárolnak hízlalásra. A felszámolt állományok miatt európai uniós támogatással elkészült létesítmények, köztük trágyatárolók maradnak kihasználatlanul - jegyezte meg. Közlése szerint a mintegy 200 ezres hazai kocaállomány mintegy öt százalékát tartják Tolna megyében, számuk tíz év alatt megfeleződött.

Papp Nándor, az évi 6000-7000 sertést kibocsátó Kaposszekcsői Mezőgazdasági Zrt. elnöke arról számolt be, hogy a társaságnak mintegy 30 millió forint követelése van a feldolgozókkal szemben, jelenlegi ismeretei szerint ennek az összegnek a fele térülhet meg. A 2012-ben egymilliárd forint árbevételt elérő zrt. gazdálkodásában a 2150 hektárnyi bérelt szántóföldön folytatott növénytermesztés ellensúlyozta az állattenyésztés veszteségeit - tette hozzá. A társaság a veszteségek ellenére sem számolhatja fel a sertésállományt, miután 2010-ben európai uniós támogatással biogázüzemet épített, és ezzel ötéves tartási kötelezettséget vállalt - mondta az igazgatósági elnök.

A Naki Mezőgazdasági Zrt. 2010-ben egymilliárd forintos európai uniós projekt keretében korszerűsítette hízótelepét, amely évi 22-23 ezer hízósertés kibocsátására képes - mondta Soltész Gyula, a zrt. elnöke.

A 750 kocás tenyésztelep korszerűsítésére ugyanakkor nem nyertek támogatást az állattartó telepek korszerűsítési programjában, így a hízótelepet nem tudják saját alapanyaggal ellátni. A 60 főt foglalkoztató, tavaly 1,6 milliárd forint árbevételt elérő cégnek 70 millió forintos követelése maradt a kapuvári húsüzemmel szemben, a zrt.-nek likviditási gondjai alakultak ki. Jelezte, hogy a társaság 2015-ig vállalt tartási kötelezettséget, azután nem biztos, hogy fenn tudják tartani a sertésállományt.