Nagyhatalom lehetnénk ultrakönnyű repülő-gyártásban

A hazai repülőipart a második világháború után tíz évre leállították a békeszerződés kapcsán, 1956 miatt pedig a Szovjetunió gátolta meg az ágazat talpra állítását.

„A hozzánk hasonló lélekszámú Csehországban, Ausztriában és Svédországban mára világszínvonalú repülőgépipar alakult ki, nem kis mértékben a kormányzati támogatásoknak köszönhetően” – mondta a Magyar Repülőipari Klaszter vezetője, Hideg Mihály, hozzátéve, hogy a hazai repülőipar alulról építkező, kkv-kat tömörítő piaci alapú felzárkózási folyamata 2006 óta tart és mára tucatnyi exportképes céggel rendelkezünk. Jelenleg két magyar cég gyárt könnyű sportgépeket a világpiacra és további hat fejleszt különböző kategóriájú kétéltű, forgószárnyas és pilóta nélküli modelleket.
A 29 tagú klaszter céljai között szerepel többek között új magyar fejlesztésű kisméretű légi járművek kifejlesztése valamint kis- és közepes sorozatú gyártásának megszervezése a világpiac számára. A 29 tagvállalat többsége 50 fősnél kisebb cég, így a klaszter tagjai körülbelül 700 embernek adnak munkát. Azonban a legtöbb tag autóipari alkatrész- és elektronikai beszállító, és az is maradt a főtevékenységük.
„A magyar motoros repülés századik évfordulóját 2010-ben ünnepeltük, de igazából 2000 óta beszélhetünk az ágazat újjászületéséről, amikor megjelent az egri Halley Kft. magyar gyártmányú sportrepülőgépe, az Apollo Fox” – mondta Hideg Mihály, hozzátéve: ezzel szinte egy időben megindult a termelés a General Electric veresegyházi zöldmezős beruházásként létrejött mára 250 főt foglalkoztató gyárában, ahol turbinaalkatrészek gyártása és javítása folyik.
Ez a két fontos esemény adta a kezdeti lökést az újjászülető magyar repülőiparnak. Jóval később, 2005-ben jelent meg a Corvus Aircraft Kft. saját fejlesztésű korszerű, kompozit műanyag szerkezetű Corvus Corone típusú sportgépe, amely elnyerte a magyar formatervezési díjat 2005-ben. A cég két éve mutatta be Fusion nevű kompozit sportgépét, amit Friedrichshafenben is kiállítottak.
Ne feledkezzünk meg a szintén magyar tulajdonban lévő Avana Industries, Idea Aircraft kft., Dioferr kft. sportcélú repülőfejlesztésről sem, ugyanakkor a Bonn Hungary Electronics kft. robotrepülőgépet készített, a HungaroCopter Kft. egyszemélyes helikopterét állította ki Friedrischafenben. További négy magyar tulajdonban lévő cég fejleszt gépeket: az Avana Industries, az Idea Aircraft kft., a Dioferr kft. mellett a Bonn Hungary Electronics kft. robotrepülőgépet készített.
A magyar repülőipar hasonló helyzetben van, mint az osztrák volt az állami támogatással beindított "Take off" program előtt. Ugyanakkor nem mondhatjuk, hogy teljes mértékben önerőből kell fejlődnie az ágazatnak. Az Avana Kft. például idén 500 millió forintos támogatást kap az augusztusra elkészülő 8000 négyzetméteres somogyvári üzemberuházásához, ahol még idén megkezdődhet kompozit műanyag alkatrészek gyártása repülőhöz, hajóhoz, autóhoz buszhoz.
Hideg Mihály szerint egy kétszemélyes kisrepülő fejlesztése és tesztelése kijön kétmillió euróból. Ez nagyjából 600 millió forint. A szakember szerint a táblázatunkban szereplő összeg fennmaradó részét pedig háttérkutatásokra kellene fordítani.