Tartható-e az atom-szén-zöld mix?

Négy kérdést emelt ki előadásában a Világgazdaság energiakonferenciáján Kaderják Péter, a Regionális Energiakutató Központ (REKK) igazgatója a hazai energiapolitika mozgásteréről tartott előadásában. 

Az első a gázpiac, amelynél a kiindulópont az, hogy a terület sérülékeny, az árak magasak, az orosz importnak való kitettségünk túl magas. Ma a térségben 20-30 százalékkal drágább az orosz gáz, mint Európa más részein, ilyen árak mellett nem érdemes üzemeltetni a gázüzemű erőműveket. A helyzetből az egyik kiutat az uniós európai észak-dél gázfolyosó jelentheti, amely új gázforrásokat tesz hozzáférhetőbbé. Fontos a szomszédos országok gázrendszerével lévő összeköttetések bővítése is. Az infrastruktúra problémái mellett nehézséget jelent az is, a gázpiac nagykereskedelmi szinten alkalmazkodott egy nagy szereplő létéhez (Ez először a Mol volt, ma az E.On, hamarosan az MVM lesz.) A REKK és a szakminisztérium keres olyan modelleket, amely ezt a helyzetet oldhatná. Az új nagykereskedő olyan hosszú távú szerződéssel rendelkezne, amely legfeljebb évi 3 milliárd köbméter orosz gázt importál, mellette viszont más nagykereskedők is megjelenhetnének a piacon. Igaz, egy ilyen helyzetben a hosszú távú szerződéssel rendelkező nagykereskedőnek komoly veszteségei lehetnek, ha a mellette lévő szereplők nála jóval olcsóbban jutnak gázhoz a versenypiacon. 

A másik nagy terület az árampiac, ahol a cél a verseny erősítése. E téren az energiastratégia nem operál szélsőségekkel, így nem kíván szakítani az atomenergiával, ahogyan nem erőlteti aránytalanul a megújulókat sem. Az európai árampiacon ma ellátás-biztonsági vita van kibontakozóban. Jelentős lépés volt tavaly szeptemberben a magyar árampiac összekapcsolása a csehországival és a szlovákiaival, és folynak a tárgyalások a lengyelek és a románok csatlakozásáról is. Kissé estek is a hazai áramárak az összekapcsolásnak és a határkeresztező kapacitások jobb kihasználásának köszönhetően. Igaz, az import aránya sok esetben közelíti a 30 százalékot, a hazai termelők helyzete pedig romlott. 

Kérdés azonban, mi lesz az energiastratégia által megcélzott, atom-szén-zöld elképzelés megvalósításával. A csökkenő európai áramárak miatt a megcélzott erőművi mix uniós szinten is probléma, olyannyira, hogy már felmerült: a zöldenergia támogatása után talán az atomerőműveket, és a sok helyen már leállított gázüzemű erőműveket kellene helyzetbe

A harmadik fontos terület az energia-hatékonyság, amelyen belül Kaderják Péter szerint az épületenergetika a legígéretesebb.

Utolsóként a szakember a szabályozott árak problémájáról beszélt. Elmondta, hogy az EU 27 országából 19-ben van hatósági lakossági energiaár, a szám pedig 20-ra nő Horvátország csatlakozásával. Igaz, ez a megoldás nem kompatibilis az uniós jogrenddel, vagyis szakítani kellene vele. Kaderják Péter szerint azonban e téren az érintett kormányok ragaszkodnak a gyakorlatukhoz, az Európai bizottság pedig vesztésre áll.