A távmunkát a gyakorlatban általában olyan munkakörök esetén alkalmazzák előszeretettel, amelyek nem igénylik a munkáltató székhelyén vagy telephelyein való tartózkodást.
A feleknek a munkaszerződésben kifejezetten meg kell állapodniuk arról, hogy a munkavállaló távmunka-végzés keretében kerül foglalkoztatásra. A munkaszerződés egyéb tartalmi kellékeit illetően a munka törvénykönyve általános szabályai irányadók. Sajátos jellemzője az ilyen szerződéseknek, hogy a munkavégzés helyeként általában a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye kerül megjelölésre.
A munkáltatónak távmunka esetén bizonyos többlet kötelezettségei vannak a munkavállaló tájékoztatását illetően. A munkáltató ennek keretében köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkáltató általi ellenőrzés szabályairól, a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használatának esetleges korlátozásáról és arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik.
A munkáltató általi ellenőrzés sajátosan alakul távmunka esetén. Ha a munkáltató biztosítja a számítógépes eszközt, akkor jogszerűen írhatja elő a munkavállaló számára, hogy azt kizárólag munkavégzésre használhatja, így ebben az esetben a munkáltató ellenőrzési joga is korlátlan. Ha azonban a munkavégzésre szolgáló eszközt a munkavállaló biztosítja, akkor a munkáltató ellenőrzési joga a munkavégzéssel kapcsolatos adatokra korlátozódik.
A munkaidőt illetően érdemes megjegyezni, hogy a munkavállaló munkarendje főszabályként kötetlen, de a felek ettől egyező akarattal eltérhetnek. A munkarend akkor is kötetlennek minősül, ha a munkáltató a munkaidő felének a beosztását engedi át a munkavállalónak. Ezt kihasználva a munkáltató a kötetlen munkarendből eredő előnyöket (például túlmunka díjazása) akkor is megtarthatja, ha legfeljebb a munkaidő felében határozza meg, hogy a munkavállaló mikor köteles munkavégzési célból rendelkezésre állni.
Az okozott károkért viselt felelősség tekintetében a munka törvénykönyve nem tartalmaz speciális szabályokat, így arra az általános szabályok irányadók. A munkavédelemről szóló törvény azonban megfogalmaz olyan követelményeket, amelyek károkozás esetén relevanciával bírhatnak. Ide tartozik például, hogy a munkavállaló által biztosított munkaeszköz használatát a munkáltató munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat lefolytatását követően engedélyezi. Ugyanez irányadó a munkavégzés helyére, amelyet a munkavállaló csak a munkáltató hozzájárulásával változtathat meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.