Az ipar fejlődik, de lakás alig épül - Segített a Mercedes Kecskeméten?

Kecskeméten tavaly indult be a Mercedes-gyár termelése, a cégnél 3000 olyan állás született az elmúlt évek során, melyek kiszámítható megélhetést jelentenek a családoknak. A lakásépítő vállalkozások vezetői abban bíztak, hogy legalább a megyeszékhelyen nem lesz olyan drasztikus mértékű visszaesés, mint az ország más területein. Úgy tűnik, tévedtek. Bár a város ipara látványosan fejlődik, az év első negyedében kevesebb, mint hatvan lakás használatba vételi engedélyét adták ki a városházán. Bács-Kiskun megyében az év első három hónapjában 109 új otthonba költözhettek családok. Ez a szám jóval kevesebb, mint volt 2010-ben (205) 2011-ben (153) vagy akár tavaly (164).

– Az emberek nagyon félnek a hitelfelvételtől, új lakást csak igen kevesen vásárolnak. Akik ilyen ingatlanokról álmodnak, azok készpénzzel fizetnek. Csak egy vásárlónk kívánt 3 milliós forintalapú kölcsönért folyamodni. A velünk kapcsolatban álló pénzintézet munkatársai mindig meg is kérdezik, miért nem küldünk olyan ügyfelet, aki lakásvásárlási kölcsönt igényelne. Én csak annyit válaszolok, hogy  ilyen alig akad – mondja Simon József, a kecskeméti Építő Simon Kft. ügyvezető igazgatója.

A vállalkozás társasházi lakásokat épít. A cégvezető tapasztalata alapján a kisebb területű 1,5–2,5 szobás, 50–60 négyzetméteres otthonokat keresik a vevők. Érdekes, hogy köztük csak elvétve akad olyan, aki a Mercedes gyárnál dolgozik. Kecskeméten az új lakások négyzetméter ára felszereltségtől, elhelyezkedéstől függően 250–320 ezer forint között mozog.

Ennél olcsóbban 120–140 ezer forint közötti áron értékesíthetőek a tégla és a panellakások. Gálné Nyúl Erzsébet, az Erea ingatlanközvetítő hálózat kecskeméti irodavezetője azt mondja, hogy a kisebb lakások iránt érdeklődők mindenekelőtt azokat a téglaépítésű otthonokat keresik, ahol konvektorok fűtenek. Ezekben ugyanis télen kisebbek a kiadások, mint a hasonló nagyságú panelekben. Az utóbbiak esetében azok a népszerűbbek, amelyek felújított fűtéskorszerűsített ingatlanok. Az 50–60 négyzetméteres téglalakásokért – építés idejétől és elhelyezkedéstől függően – 8–12 millió forint között kérnek a tulajdonosok. A házgyáriak 8-9 millióért is értékesíthetőek.

A családi házak piaca visszafogott, a korábban épített 150–200 négyzetméteres ingatlanokat nehéz értékesíteni a magas fenntartási árak miatt. Illetve, aki rendelkezik 25–30 millió forinttal, elgondolkozik azon, hogy célravezetőbb építkezni. Az új lakások piacán az elmúlt hónapokban volt némi mozgás, de ez mindenekelőtt az céges irodavásárlást támogató uniós és hazai konstrukciónak volt köszönhető, mely sajnos megszűnt – mondta az irodavezető.

Az építőipari kereskedők is tapasztalják, hogy évről-évre csökken a piac. Zsikla Tamás, az Akker- Plus Kft. nagykereskedelmi igazgatója azt  mondja, hogy aki megtehetné, az sem építkezik. Az emberek félnek a jövőtől, hitelre nem is gondolnak, inkább maradnak a régebbi lakásukban. Ott felújítják a tetőt, a fürdőszobát, esetleg a fűtési rendszert, mely belátható 1–2 milliós költség.

Molnár Ferenc kecskeméti üzletember azt mondja, hogy mindig változtatni kell az értékesítési módszereken. – Minden évben ki kell valamit találni a talpon maradás érdekében. Az ingatlanos szakemberekkel konzultálva, felmérve a vevői igényeket, megbízható vállalkozókkal házakat építünk Helvécián és Kadafalván, s az építőanyagot így értékesítjük – mondta a Molnár Fatelep tulajdonosa.

A megyeszékhelyen kívül a lakáspiac szinte leült. A falvakban az ingatlanok reális áron eladhatatlanok. A Kiskőrös melletti Csengődön 5–6 millióért már egy hagyományos, 90 négyzetméteres kockaházat lehet venni több száz négyszögöles telekkel. Baltás István polgármester szerint 100 ingatlan eladó a faluban, de érdeklődő alig van. Császártöltésen is sok ingatlan eladó: 3,5 millióért, azaz egy kisebb új autó áráért már lehet venni egy 4,5 szobás, hatalmas berendezett sváb házat, 2500 négyzetméteres portával, de nincs rá komoly érdeklődő.

A kisebb városokban elvétve akad egy-egy bátrabb építkező, Kalocsán 2011-ben 5, tavaly 7 építési engedélyt adtak ki. Az idén egy lakásba költözhettek be a lakók. Bács-Kiskun második legnagyobb városában, Baján 2011-ben 49-, tavaly  54-, az idén eddig 4 lakás használatbavételi engedélyét adták ki. Az idei évben eddig Kiskunmajsán 3 lakhatási engedélyt adtak ki.

A Kecskeméttől 26 kilométerre lévő Kiskunfélegyházán is alacsony az ingatlanforgalmon, több tulajdonos kecskeméti cégekkel szerződik a gyorsabb értékesítés reményében. Vidéki Zsolt, egy félegyházi mérnöki iroda munkatársa azt mondja, hogy míg korábban szinte mindig volt magánerős építkezés, mára ez szinte megszűnt. A cégük alvállalkozókkal önkormányzati projektek lebonyolítását végzi. Érzése szerint az építőipar ezen területét talán az energiatakarékos felújítások állami támogatásával lehetne megmozdítani. Ekkor ugyanis a gyártó, a kereskedő, a kivitelező illetve a megrendelő lakosság is jól járna, nem beszélve az államról, mert nem csak csökkenne a munkanélküliség, de jelentős adóbevételek is keletkeznének.

A válságzónában bagóért vehető családi ház

Az OTP Jelzálogbank elemzése szerint a legdrágább, 200 ezer forint feletti négyzetméterárak a somogyi Balaton-parton találhatók, de 160 ezer forint feletti értékekkel találkozhatunk Budapesten és az agglomerációban, illetve néhány nagyváros – Kecskemét, Debrecen, Győr, Székesfehérvár, Szombathely – térségében. Ezzel szemben a 100 ezer forintot sem éri el az lakások négyzetméterára az Alföld túlnyomó részén. A bácsalmási és a jánoshalmi kistérségekben 80 ezer forint alatti négyzetméteres átlagárakkal számol az ország legnagyobb bankja. Ez a regionális különbség is rámutat arra, hogy mennyire nehéz helyzetben vannak azok, akik a munkalehetőségek szempontjából kedvezőbb adottságú térségekbe költöznének. A válság kitörése óta becslések szerint mintegy 200 ezer ingatlanvásárlást halasztottak el, ami természetesen érzékelhető kiesést jelent a piacon.