Az Urálon túli piacok is várják a versenyképes magyar exporttermékeket

Bevezető tájékoztatójában Tóth Imre, az MKIK magyar-orosz tagozat tiszteletbeli elnöke átfogó helyzetjelentést adott arról, hogy noha az orosz gazdaság növekedése az idei év eddig eltelt szakaszában valamelyest lelassult ugyan, ám az év hátralévő részében javulás várható, és a hatalmas orosz piacon ez is kedvez a hazai exportőröknek. Az a célkitűzésünk, hogy a jövőben az eddiginél több hazai kis- és közepes vállalatot (kkv) vonjunk be az Oroszországba irányuló kivitelbe – hívta fel a figyelmet.

Az MKIK magyar-orosz tagozatának felmérése szerint jelenleg mintegy hatszáz-hatszázötven magyar kkv dolgozik az orosz piacon. Ez a vállalati kör bonyolítja le a Magyarországról Oroszországba irányuló teljes exportnak mintegy 20-25 százalékát, és ezt kevésnek tartjuk – mutatott rá Tóth Imre. A magyar kkv-k orosz exportjának értéke nagyjából 600 millió dollárnak felel meg. Azért említünk dollárt, mert az oroszok szeretnek amerikai valutában számolni. A kamarai tisztségviselő sziklaszilárd meggyőződése, hogy szervezettebb magyarországi összefogással, szervezettebb támogatási rendszerrel, agresszív marketing és piaci támogatással az Oroszországba irányuló magyar exportban részt vevő hazai kkv-k számát meg lehetne duplázni. A növekedés Magyarország egész területére vonatkozna, nem csak Budapestre.

Ám azt kell inkább nézni, milyen az a magyar terméksor, amire igény van az orosz piacon. És ez nagyon érdekes dolog. Mert azt tapasztaljuk – mutatott rá Tóth Imre –, hogy nem feltétlenül az dönti el, hogy melyik szektorról van szó. Ugyanis a kkv-szektornak önmagában vannak olyan termékei, amelyek eladhatók az orosz piacon. Példaként említette a pécsi kesztyűt. Kiderült, hogy rendkívüli nagy sikere van a kesztyűgyár termékeinek az orosz piacon. De nagy az érdeklődés a hűtőházi magyar technológia vagy a melegházi magyar technológia iránt.

Tóth Imre kitért a magyar-orosz idegenforgalom kedvező alakulására is. A tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy itt elsősorban a Magyarországra beutazó idegenforgalomról van szó,.s kicsit szívfájdító – részben a partnerek hibája –,  hogy még nem indult be teljesen az Oroszországba irányuló magyar turizmus. Az persze teljesen érthető, hogy a kinti magyar idegenforgalmi szakemberek fő erőfeszítései arra irányulnak, hogy a Magyarországra irányuló beutazások száma növekedjék. Én mindig azt mondom, amikor kinn járok Oroszországban üzletemberekkel, idegenforgalmi szakemberekkel, hogy az oroszországi turisztikai szervezeteknek kellene agresszíven marketinget folytatniuk Magyarország irányában. Amikor az észak-kaukázusi világhírű üdülőhelyen voltam, szóltam a polgármesternek, Magyarországon szinte nem is tudják, hogy egy ilyen gyöngyszem van a Kaukázus lábánál, ahová célszerű lenne a kiutazó magyar turizmus egy részét odacsábítani.

A keleti piacok feltárását célzó 9,5 milliárd forintos állami támogatást illeti, a kamarai szakember megjegyezte, nincs tudomásuk arról, hogy erre történtek-e már kifizetések. „Azt tudjuk, a kormányzat azon dolgozik, hogy e pénz ésszerű keretek között kerüljön elosztásra. Az elosztáson értem a kereskedőházak fejlesztését és a magyar kkv-szektor támogatását. Ebben egy nyitott helyzet van, de egyelőre még azokat a célravezető módszereket nem találjuk, amelyek ezt elősegítenék”. Az MKIK magyar-orosz tagozata átlátható pályázati rendszert támogat. Ilyen javaslatokat tett a kormányzat felé, amelyekben a nyitott, átlátható pályázati rendszert látja kézzelfoghatónak. Reméljük, hogy ebben közös eredményünk lesz. Az a tapasztalatunk egy ilyen pályázati helyzetre, hogy ez nagyon hatékony. Volt egy ilyen pályázat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részéről, ahol az előirányzott 3,5 milliárd forintos pályázat pillanatokon belül, két-három hónapon belül elkelt – emlékeztetett.

Visszatérve a magyar export lehetőségeire, Tóth Imre hangsúlyosan rámutatott, hogy az orosz befogadó készség nyitott, s mindig elmondjuk orosz partnereinknek, hogy Magyarországon vannak olyan szakterületek, szakemberek, amelyek, illetve akik európai hírűek. Nekünk azokat az üzleti réseket kell megtalálnunk, ahol tudunk dolgozni. Például kiváló híre van a magyar orvos-technológiának és kórházépítésnek. Nagyon jók vagyunk állattartó telepek létesítésében, a vetőmag tekintetében pedig szinte hihetetlen, hogy olyan kis ország, mint Magyarország, Oroszország vetőmagszükséglete – elsősorban a kalászos termékek és a kukorica – 6.8 százalékát elégíti ki. Jó hírünk van a takarmánykeverés területén.

A kétoldalú üzleti kapcsolatok érdekében kifejtendő aktivitás fokozódását jelzi – mondta tájékoztatója végén Tóth Imre –, hogy idén szeptemberben kerül sor Budapesten a Magyar-Orosz Gazdasági Kormányközi Bizottság soron következő ülésére. Az MKIK programja alapján várható, hogy szintén Budapestre látogat az év második felében az 1,2 millió lakosú szibériai Omszkból egy jelentő orosz üzleti delegáció és egy orenburgi üzleti küldöttség. Az MKIK magyar-orosz tagozata pedig komoly, felkészült üzletember-küldöttség látogatását szervezi Volgográdba. Ugyancsak idén, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara meghívására szeretnénk, ha idelátogatna a szentpétervári kamara elnöke.  Új elnöke van a moszkvai kamara elnökét, akitől olyan válasz érkezett, hogy ha idén nem sikerül jönnie, a jövő évben feltétlenül.

A magyar-kazah áruforgalom a pénzügyi válság előtt évi 500 millió dollár volt, utána 240 millió dollárra csökkent le, jelenleg már elérte 300 millió dolláros szintet - hangzott el a rendezvényen a kétoldalú export-import kapcsolatok alakulásáról. Fasimon Sándor, az MKIK magyar-kazah tagozatának elnöke – egyszersmind a Mol Magyarország vezérigazgató-helyettese – tájékoztatójában kiemelte, az a tervük, hogy a következő három évben, 2017-ig megháromszorozzák a termékforgalmat Kazahsztán és Magyarország között. Ebben lesz egy nagyvállalati rész, de a magyar kkv-szektornak is lesz fontos szerepe. Úgy hiszi, hogy a jelenlegi 300 millió dolláros termékforgalomhoz képes reális elvárás az évi egymilliárd dolláros magyar-kazah termékforgalom elérése. Ebben természetesen a multiknak is lesz részük, de egyre növekvő szerephez jutnak a magyar kkv-k is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Kazahsztánban jelenleg jelentős infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg. Az üzleti kapcsolatok bővítését szolgálhatja, ha távlatilag közvetlenlégi járat is létesülne Magyarország és Kazahsztán között. „Erről beszélgetünk is, hogy miként lehetne egy ilyen projektbe akár kazah vagy más légitársaságot bevonni.”. Meggyőződése, hogy távlatilag, ha sikerül a magyar-kazah áruforgalmat megháromszorozni, akkor a közvetlen légi járat beindulása sem marad el. Fasimon Sándor a kétoldalú forgalom növelését illetően arra is utalt, hogy Budapesten kívül a vidék bevonását is nagyfontosságúnak tartja. „Amikor megalapítottuk az MKIK-n belül a magyar-kazah tagozatot, tudatosan vidéki – szegedi, Heves-megyei stb. – vállalatok képviselőit hívtuk be a tagozat elnökségébe.

A rendezvényen részt vett vállalatok képviselőit Hyross Katalin az Eximbank Zrt., Csizmadia Júlia asz SGS Hungária Kft. vezető képviselője tájékoztatta a cégük magyar kkv-k külkereskedelmi tevékenységét finanszírozó tevékenységük eredményeiről. Simon Csaba, a Volksbank Magyarország Zrt. kereskedelemfinanszírozási részlegének vezetője pedig arról számolt be, hogy a Volksbank része az orosz Szberbank-csoportnak, ezen keresztül a Szberbank megvetette a lábát a közép- és kelet-európai piacon. A Volksbank többi leánybankja időközben felvette a Szberbank nevet, s a magyarországi Volksbank is ebben az évben, november elsejétől Szberbank név alatt működik tovább. A magyarországi Volksbank elsősorban ügylet alapú finanszírozást végez, ezen belül az export finanszírozását. Az elmúlt hónapokban erőteljes együttműködésük alakult ki az Eximbankkal és a Mehibbel, s remélhetően rövidesen elmondhatjuk, hogy jó néhány nagyértékű üzletet együtt le tudtunk bonyolítani - tette hozzá.