Már itthon is több millióan keresnek állást a világhálón

Az álláskeresés világszerte egyre inkább a világhálóhoz kötődik már. Bár az idősebb netező korosztály zöme a jelenlegi állását a fiatalokkal ellentétben még inkább a hagyományos csatornákon keresztül találta meg, a kutatások szerint a jövőben ők is számolnak már az online állásportálokkal, mert hatékonynak tartják azokat. Magyarországon ma a legismertebb álláskereső portál a Profession.hu, itt regisztrálnak a legtöbben és térnek vissza rendszeresen a látogatók, csak jelentősen lemaradva követik a listán a versenytársai - derül ki az NRC Marketingkutató internetes álláskeresési szokásokról készített legutóbbi felméréséből.

Az utóbbi két évet 1500 internetező bevonásával vizsgáló jelentés szerint az internetet használó felnőttek 48 százaléka élt már az online álláskeresés lehetőségével.

A kutatók szerint a munkát keresők a legerősebbnek a mérnöki és pénzügyi diplomákat, míg a legkevésbé versenyképesnek az agrárszakmákat tartják.

A felmérés szerint a megszerzett végzettség mindenhatóságában inkább az idősebb korcsoportok hisznek, a fiatalok számára a diploma már kisebb érték, mivel a korosztályukban eleve nagyobb arányt képviselnek a diplomások. Emiatt úgy vélekednek, hogy a piacon elsősorban a benyomás alapú szelekció működik, a magabiztos, megnyerő fellépés, a személyiségből fakadó kvalitások hangsúlyozása többet ér egy állásinterjún, mint maga a diploma.

Nyelvtudás dolgában továbbra sem állunk túl jól, jellemző, hogy az álláskeresők csak pár szót beszélnek angolul, annak ellenére, hogy tisztában vannak a nyelvtudás fontosságával. Mindössze egynegyedük angoltudása éri el legalább a középfokú szintet. A második legtöbbek által beszélt nyelv a német, amelyet 14 százalék használ legalább középfokon.

Az online álláskeresők több mint az ötöde rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Köztük kiemelkedően magas a közgazdászok és mérnökök aránya, holott a közvélekedés szerint az utóbbiakból inkább hiány van az országban. A jogi és tanári végzettséggel rendelkezőek között felülreprezentáltak az ötven éven felüli korosztály tagjai. A felmérés fontos megállapítása, hogy a fiatalok munkaerő-piaci fölénye nem pusztán az éveik számában, hanem a megfelelő informatikai képzettségükben is megmutatkozik.