Siófok lesz a nyári főváros: A Balatonon nem drágulnak a strandok

Az előfoglalási adatok alapján minden adott ahhoz, hogy a tavalyinál valamivel jobb legyen a balatoni szezon. „A magyarok általában az utolsó pillanatban foglalnak, de egyelőre nincs ok panaszra. Siófokon az előszezon is kifejezetten jó volt” – mondta lapunknak Hoffmann Henrik. A Balatoni Regionális TDM Szövetség elnöke szerint az eredmény jól mutatja a turisztikai fejlesztések eredményességét: három nagy tóparti településen – Balatonfüreden, Siófokon és Keszthelyen – zárult le városközpont-rehabilitáció. A siófoki Aranypart minden bizonnyal idén ismét a nyár „fővárosává” válik, június 21-től pezsdülhet fel az élet a Beach Club-ban, ahol a nyári estéket partyk és koncertek változatos sora tarkítja. Külön kirándulás lesz majd a Balatonon a cigaretta vásárlás, hiszen például Siófokon 13, Keszthelyen 11, Balatonfüreden 7 trafik nyílhat, ennél nagyobb probléma, hogy Balatonföldváron mindössze 2, Balatonszemesen és Révfülöpön pedig csak egy nemzeti dohánybolt lesz. Pedig ezeknek a településeknek a népessége megsokszorozódik majd a nyári hónapokra. Már biztos a telt ház Zamárdiban is július 11-14 között, ugyanis elfogytak a bérletek a Balaton Soundra, már csak napijegyet lehet váltani a fesztiválra.

Kevés balatoni strandon lesz áremelés az idén. Pünkösd óta már kérik a pénzt Balatonkenesén, Akarattyán, Csopakon és Siófokon is, de ezeken a helyeken maradtak a tavalyi összegek. Siófokon már a negyedik éve nem emelnek, de a Nagystrand ezer forintos főszezoni díja így is a legmagasabb a tó mellett. Balatonfüreden a főszezon előtt döntik el, hogy az Esterházy strand 900 forintos díja marad-e az idén is. Eggyel kevesebb ingyenes strand lesz az északi parton: a balatonudvari fövenyesi településrészén található népszerű szabadstrandot az önkormányzat már belépődíjasként működteti. A jelenlegi, viszonylag magas vízszint elvileg garantálja, hogy a tó vízállása az üdülési szezon végéig ideális maradjon.
Belföldön a Balaton a legkedveltebb turisztikai régió, a külföldi vendégek is ezt a térséget keresik fel leginkább Budapest után. Az itt eltöltött vendégéjszakák száma 2,5 százalékkal nőtt tavaly. A Magyar Turizmus Zrt. adatai szerint a Balaton régiót 2012-ben körülbelül 946 ezer belföldi és hozzávetőleg 350 ezer külföldi vendég kereste fel. A fő küldő országokat tekintve nem történt jelentős változás, továbbra is Németország a Balaton régió első beutaztató desztinációja, második a listán Ausztria, Oroszország feljött a harmadik helyre, a negyedik pedig Csehország. A vendégszám alapján felállított listán Ukrajna megelőzte Hollandiát, és az egykori „zászlóshajóküldő ország”, Dánia továbbra sincs az első nyolc között.

Ugyanakkor reménykeltő, hogy a hollandiai vendégéjszakák száma, amely évek óta stagnált, 2012-ben már 25,8 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A statisztikák szerint a Balaton régió kereskedelmi szálláshelyeinek árbevétele 2012-ben hozzávetőleg 23,3 milliárd forint volt, ebből a belföldi turisták 13,5 milliárd, míg a beutazók 9,8 forint forgalmat jelentettek. A tó fő vendégköre a kisgyermekes családoké, ahol gyerekek életkora 2-14 év, szüleik pedig a 30-50 éves korosztályhoz tartoznak. A másik stabil vendégkört az igényes, de nem drága szórakozást kedvelő 17-25 éves fiatalok képezik, akik baráti társasággal érkeznek a tóhoz.

Csak 2014-től lesz fejlesztési pénz

A fiókban számos olyan projekt tervezete pihen, amely akár teljesen átalakíthatná a Balaton turisztikai arculatát. A fő kérdés természetesen az, hogy mennyi fejlesztési pénz jut a tó környékére és azt ki és milyen szempontok alapján osztja majd el. A Balaton Fejlesztési Tanács egyik ülésén a közelmúltban elhangzott: több mint 100 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg a Balaton környékén a 2014-től kezdődő új uniós ciklusban, miután a kormány kiemelt turisztikai régióként kezeli a tavat. Eddig ugyanis az volt a rendszer, hogy hiába kapott Veszprém-, Somogy- és Zala-megye támogatást, azt az egész megyében szét kellett osztani, nem célzottan a tóparti települések kapták.