A 13 év alattiak negyede facebookozik, pedig nem szabadna

A szabályzat szerint nem tehetnék meg, de mégis sokan regisztrálnak a Facebookra a 13 év alatti magyar gyerekek közül. A G Data felmérése során a kutatók ezer magyar internetezőt kérdeztek meg arról, hogy a vele egy háztartásban élő, 13 év alatti gyerek használja-e a legnagyobb közösségi oldalt.

Az eredmények szerint az internetező háztartásokban élő 13 év alatti gyermekek 22 százaléka regisztrált már a Facebookra, további 4 százalékról pedig a velük egy háztartásban élők sem tudják, hogy tagja-e a közösségi oldalnak.

Fontos, hogy a szülők ugyanúgy szabályozzák a gyermekük internetezési szokásait, ahogyan más tevékenységeit is szabályozzák, és ugyanúgy tanítsák meg neki a közösségi portálok használatát, mint ahogy biciklizni is megtanítják – figyelmeztet az eredmények kapcsán Petrányi-Széll András, a G Data magyarországi kommunikációs vezetője.

A közlemény szerint egy gyerekre több veszély is vár a Facebookon. Mivel még nem tudja, hogy mire szabad kattintania és mire nem, könnyedén eshet az adathalászok csapdájába átverős posztokon és videókon keresztül. Erre a leggyakoribb példa egy híresség nevével és képével történő visszaélés. A „nem hiszem el, hogy Miley Cyrus ezt tette…” típusú bejegyzések vonzzák a gyerekeket, az ilyen kattintások viszont sokszor végződnek a személyes adatok kiszivárogtatásában, a számítógép megfertőzésében.

A következő lehetőség a bűnözők számára a mobilszámla vagy a hitelkártya megcsapolása – híva fel a figyelmet a G Data. Olyan alkalmazásokat programoznak, melyek emelt díjas sms üzenetért cserébe jövőt mondanak, kiszámolják a párkapcsolat sikerességének valószínűségét, vagy más hasonló szolgáltatást nyújtanak.

A harmadik veszélyforrást a gyermekekkel ismerkedni vágyó felnőttek jelentik, akik sokszor álnéven, fiatalkorúként regisztrálnak a közösségi oldalakra. Fontos ezért, hogy a szülők megtanítsák a gyereküknek, hogy csak azokat jelölje vissza, és csak azokkal beszélgessen a Facebookon, akit egyértelműen, személyesen is ismer. Például Fluor Tamásból többtucatnyit találunk a portálon, és mindegyikük rendelkezik számos ismerőssel, akik között sokan vannak a gyerekek is – emeli ki Petrányi-Széll András.

Emellett számolni kell a kortársak rosszindulatával is. Az elektronikus zaklatás (cyberbullying) az a jelenség, melynek során a kiközösített gyermekkel, tinédzserrel az interneten vagy mobiltelefonon keresztül csúfolódnak kortársai, vagy ennél is tovább menve fenyegetik a gyereket. A leghírhedtebb ilyen eset Megan Meier története, mely a tinédzser lány öngyilkosságával végződött.

Végül az utolsó veszélyforrást a gyermek jelenti önmagára nézve, méghozzá azzal, ha olyan adatokat és fotókat tölt fel, melyeket később szeretne letörölni az internetről. 

A G Data vírusirtócég szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy a legjobb, ha a kisgyermeket nem hagyjuk egyedül internetezés közben, hanem a közösségi térben, a nappaliban helyezzük el a számítógépet, amit használhat. Így könnyen észrevehető, ha valami felzaklatja.

Az internetes kártevők elkerülése érdekében szerencsés, ha a gyerek nem ugyanazt a gépet használja, amiről aztán a szülő a bankolást is intézi, de ha csak egy számítógép van a háztartásban, akkor hozzunk létre a gyerek számára egy nem rendszergazdai jogosultságokkal rendelkező fiókot.

Emellett fontos, hogy frissített vírusirtó fusson a gépen, és érdemes megfontolni a szülői felügyelet funkciók használatát, melyek segítségével korlátozható a felkereshető weboldalak köre, vagy akár a számítógép használati ideje.

A Facebook kapcsán a gyereknek el kell magyarázni, hogy ne töltsön fel magáról vagy a családjáról képeket a szülő jóváhagyása nélkül, hogy ne kattintson olyan üzenetekre, melyeket nem ért, és hogy a virtuális világban se álljon szóba ismeretlenekkel – azaz ne jelöljön vissza olyan személyeket, akiket nem ismer személyesen.