Már fizetik az egészségügyiek nyugdíjkompenzációját

Bár a Magyar Kórházszövetséghez még nem érkeztek meg a válaszok arra a kérdésre az egyes intézményektől, megkapták-e a Magyar Államkincstártól a nyugdíjkorú dolgozóiknak járó jövedelem-kiegészítést, a szövetség nemrég leköszönt elnöke szerint ez szinte biztosra vehető. A Rácz Jenő vezette Veszprémi Kórházban nem csak megkapták, de már ki is fizették a pénzt az érintetteknek, és a jogszabály szerint az első havi utalás határideje augusztus 15., vagyis legkésőbb addig mindenkinek kézhez kell kapnia a kompenzációt – mondta.

Az Államkincstárnál kérdésünkre egyelőre nem tudták megmondani, hogy összesen hány egészségügyi intézményben, mennyi dolgozó, mennyi pénzt kapott. A kompenzációban részesülők, illetve a nyugdíjat választók számával kapcsolatosan lapzártánkig az Emberi Erőforrások Minisztériumától sem kaptunk tájékoztatást. Így csak a korábban nyilvánosságra hozott információkra hagyatkozhatunk, amelyek szerint több mint hatezer nyugdíjkorú egészségügyi dolgozónak kellett választani a nyugdíj vagy a munka között, közülük – a később államosított gazdasági társasági formában működött kórházakban dolgozókkal együtt - nagyjából kétezren kérhették továbbfoglalkoztatásukat, amit döntő részben jóvá is hagyott a kormány. A nyugdíjazás alóli mentesség három évre szól.

Ez idő alatt – kizárólag az egészségügyben továbbfoglalkoztatottak számára – a kieső nyugdíjat kompenzálni hivatott jövedelemkiegészítést igényelhetnek a munkáltatók. Kompenzációt a negyven év munkaviszony után nyugdíjba vonult, 62 évesnél fiatalabb nők is kapnak. Velük együtt elvileg több mint négyezer egészségügyi dolgozó részesül jövedelemkiegészítésben. Erre a célra idén 6,4 milliárd forint áll rendelkezésre.

A kormány döntése szerint ugyan az illetménykiegészítés csak adható, és „a kompenzáció összege nettóban megegyezhet” az érintettnek eddig folyósított nyugdíjjal, Rácz Jenő szerint a kórházak saját jól felfogott érdeke is az, hogy az idős orvosok és nővérek a szüneteltetett nyugdíjuk teljes összegét megkapják. Ezért semmilyen hátrány nem éri mindazokat, akik végül is úgy döntöttek, hogy tovább dolgoznak.

Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként „nagyon konzervatív számítás” szerint is legalább 20 milliárd forintos megtakarításról beszélt annak nyomán, hogy ez év közepétől megtiltották a közszférába dolgozó nyugdíjasok foglalkoztatását. Konkrét összesítést azonban a július elseje óta élő rendelkezés kapcsán még nem tett közzé a kormány.

A közszféra nem érdekelt a munkahelyvédelemben
Az adóhivatal adatai szerint májusban közel harmincezer kisgyermekes szülő után vették igénybe a munkáltatók a szociális hozzájárulási adó kedvezményt. A kormány Munkahelyvédelmi Akcióterve ezzel a kedvezménnyel azonban nem csak a kisgyermekesek, de a huszonöt év alatti és az ötvenöt év felettiek, a szakképzetlenek és a tartósan álláskeresők foglalkoztatását is támogatja.

A Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása szerint ugyanakkor ebben sajátos módon a közszféra a legkevésbé sem érdekelt, hiszen a közintézményeknek az ily módon keletkezett megtakarítást be kellene fizetniük a központi költségvetésbe. A jogszabályszöveg „megtakarítást vehet igénybe” kitétele alapján a költségvetési szerv nem köteles igénybe venni az adókedvezményt – olvasható az állásfoglalásban.