A kukorica megsínyli az aszályt, jelentős a terméskiesés

Békésben 106 ezer 100 hektárt tesz ki a szemes kukorica, 8800-at a hibrid kukorica, 74 ezer hektárt a napraforgó vetésterülete. Varjú Mónika, a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatója elmondta, a napraforgó valamivel jobban bírja a nagy szárazságot, mint a kukorica. A tengerinél ugyanakkor jelentős hozamkieséssel számolnak, az átlagtermés Békés megyében nem éri majd el a hektáronkénti 6 tonnát.

Amikor bő másfél hónapja a búzát aratták, igen biztatóan néztek ki a kukoricatáblák. Lényegében azóta nem esett eső.

– Százötven milliméter csapadék hiányzik a kukorica tenyészideje során – hangsúlyozta Adamcsik László, a Csabai Raktárszövetkezet elnöke. – A tengeri nem megérett, hanem elszáradt. Kisebbek a csövek, és szorult, apró szemeket tartalmaznak. Zöld kukoricát elvétve lehet találni, szeptember közepén kellene érnie a korai fajtáknak, a betakarítás mindenképpen előrébb jön, több helyen már vágtak is kukoricát.

Adamcsik László kitért arra, a tengeri kiszáradása miatt a betakarítása találkozik a napraforgóéval. A napraforgó kevésbé vízigényes növény, hektáronként 3 tonna termést hoz, szemben a kukoricával, melynek a termése egy jó évben hektáronként eléri a 8–10 tonnát is. Ebből a különbségből is következik, hogy a napraforgónak kevesebb nedvességre van szüksége.

A kukoricánál a megyében 40 százalékos hozamkieséssel számolnak, ugyanakkor az előrejelzett, alacsonynak tartott felvásárlási árakban ez nem tükröződik. A másfél hónapos aszály után már az eső sem segít a kukoricán. Korábban még rekordterméssel számoltak a tengerinél, most siralmas állapotú növényekről beszélnek.

A szárazság a talajmunkákat is nehezíti, az őszi káposztarepcének kellene a magágyat előkészíteni, de ez lényegében lehetetlen, porba vetni sem lehet.
Aki tehette, nem adta el kombájn mellől a búzáját, bízik a jobb árban. Sokan azt jelezték előre, hogy jelentős áremelkedés nem lesz, mert szerte a világban jó volt a gabonatermés. Megyénkbeli gabonatermesztők elmondták, jelenleg 41–42 ezer forintot fizetnek a malmi búza tonnájáért a felvásárlók. Vannak továbbra is olyan gazdák, akik bíznak az áremelkedésben, ugyanakkor a tárolásnak, a búza kezelésének költségei vannak, ezekkel is kalkulálniuk kell a termelőknek. Másrészt a pénzre is szükségük van, hogy a következő gazdasági évet finanszírozni tudják.