Földbérlet: gondban a juhászok

A kormány célja, hogy ez év végéig az összes szerződés létrejöjjön a Földet a gazdáknak program keretében meghirdetett 250 ezer hektár állami terület bérbe adására – jelentette ki Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára a napokban. A terület 98-99 százalékát már meghirdették, folyamatban van a pályázatok elbírálására, több helyen már nyerteseket is hirdettek. A sikerrel pályázók döntően magánszemélyek.

A folyamat ugyanakkor érinti a hazai juhágazatot is, amelynek sajátossága, hogy döntően, mintegy 60 százalékban bérelt földterületet használ. „Problémát jelent, hogy gyakran nem, vagy részben nem a gazdálkodó juhászok nyerik a szóban forgó földpályázatokat, jóllehet az adott területen sok esetben ők gazdálkodtak évekig, vagy akár évtizedekig” – jelentette ki a Világgazdaságnak Hajduk Péter. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója lapunknak hozzátette: „egy ilyen esetben nehéz helyzetbe kerül a juhtartó, hiszen mind az állatállománya, mind pedig a hodálya, egyéb épülete az adott területen van.”

Az is előfordul, hogy nem a tenderen buknak el a juhtartók, hanem már a pályázati kiírásnak sem tudnak megfelelni. „Vannak pályázatok, amelyek olyan legelőterületek bérléséről szólnak, amelyeken évek, vagy akár évtizedek óta juhok legelnek. A pályázati kiírásban azonban az szerepel, hogy lovat, szarvasmarhát, vagy egyéb állatot tartók jelentkezhetnek” – veti fel Hajduk Péter. – Az ilyen esetekben mindig jelezzük az ellenvetésünket, amelyre egyéként kapunk szakmai választ. Ez rendszerint az, hogy az adott terület mélyebben fekszik, a nedvesebb legelő jobban megfelel a nagyobb testű állatokhoz. Az adott földön azonban akár évtizedek óta folyik a juhok legeltetése, eredményesen” – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Hajduk Péter szerint a földbérleti pályázatok emiatt átstrukturálják az ágazatot, amely egyértelműen hátrányos a juhtartókra nézve. „Hogy ennek pontosan milyen hatásai lesznek am jövőben, az ma még nem eldönthető. Az átstrukturálódás utáni állapot hozzávetőleg egy éven belül fog kialakulni, akkor lehet majd számot vetni azzal, hogy a folyamatnak milyen hatása volt a hazai állatállományra, a juhtartók tevékenységére. Jelenleg ugyanis azt mondják a juhászok, hogy ha nem nyernek, feladják tevékenységüket, ám adott esetben magánszemélytől is bérelhető legelő” – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Vesztesek

A Bács-Kiskun megyei Kaskantyún juhtenyésztéssel foglalkozó Horváth házaspár vesztette el az államtól bérelt terület döntő részét – írta egy éve lapunk. Rajtuk kívül senki nem jelentkezett a faluban, a nyertes pályázó egy a 20 kilométerre fekvő Csengődön élő hölgy, aki korábban egy hektáron gazdálkodott. A helyben lakó, mezőgazdasággal foglalkozó házaspár minden szempontnak megfelelt, így azonban közel 300 anyajuhot nevelő, negyven éve működő gazdaságuk került veszélybe.