Műtétek maradhatnak el

Az ózdi Almási Balogh Pál Kórházban és a pécsi Traumatológiai Klinikán is előre tervezett műtétek elmaradásáról cikkezett a közelmúltban a sajtó. Mindkét intézményből több aneszteziológus, illetve sebész, traumatológus is távozott, ami miatt el kellett halasztani a tervezett operációkat.

Eszenyi Géza, az ózdi kórház főigazgatója elmondta: augusztusban a sebész-, szeptember elején pedig az aneszteziológus-hiány miatt kellett halasztani a programozott műtéteket. Az óta a helyzet némileg rendeződött, mert bár továbbra is csak két altatóorvost foglalkoztatnak, más kórházból bedolgoznak hozzájuk aneszteziológusok.

A pécsi klinikákon, amelyeken havonta két-háromezer műtétet is végeznek, tucatszám maradnak el műtétek, de ennek sokszor nem az esetleges szakemberhiány, hanem a beteg állapota az oka – magyarázza a Klinikai Központjának főigazgatója. Decsi Tamás szerint Pécsett sokkal inkább az úgynevezett ráépített orvos szakmák képviselőiből, semmint az alapszakmákéból van hiány: nincs gyermekpszichiáterük, kevés a gyermek-gasztroenterológus és rehabilitációs szakemberből is elkelne több.

A szakminiszter által közzétett lista alapján Magyarországon jelenleg 19 orvosi terület számít hiányszakmának. Az aneszteziológia és intenzív terápia már két éve az, és rövidesen a sebészet is ide kerül. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) adatai szerint az altatóorvosok közül csak 2012-ben 74-en, az idei év első felében pedig 27-en, a sebészek közül tavaly 47-en, 2013 első hat hónapjában pedig 27-en távoztak külföldre. Annak ellenére, hogy tavaly és az idén is volt béremelés az egészségügyben, illetve, hogy a hiányszakmákban dolgozó szakorvos-jelöltek, köztük az aneszteziológus foglalkoztatásához kiemelt támogatást kapnak az intézmények, hogy ezzel is enyhítsék a problémát.

Csakhogy külföldön még az így megemelt fizetés négy-ötszörösét megkeresheti egy kezdő szakorvos, egy tapasztalt pedig még többet – mondja a Magyar Aneszteziológus és Intenzív Terápiás Társaság elnöke. Gál János professzor szerint a legtöbben azonban nem kizárólag a magasabb kereset miatt mennek külföldre, a munkakörülmények és az alacsonyabb munkaterhelés legalább olyan nagy vonzerő, mint a pénz. Ez is az oka, hogy az elmúlt öt évben a fiatal, kezdő, de már szakvizsgával rendelkező altatóorvosok mintegy fele elhagyta az országot, és csak remélni lehet, hogy hazatérnek. Gál János professzor arra vonatkozóan nem tudott adatot mondani, hogy a jelenleg az országban dolgozó mintegy 1100 aneszteziológushoz képest mennyi szakemberre lenne szükség, de mint mondta, egyre több, főként kisebb vidéki kórházba hiába keresnek altatóorvosokat, még a főorvosi állásokra sem pályázik senki.

A sebészet területén is kezd krónikussá válni a szakemberhiány, ezért a Magyar Sebész Társaság elnöksége úgy döntött, felmérést készít az általános sebészet szakember-ellátottságáról. Lázár György professzor, a társaság elnöke szerint az azonban már szinte biztosan kijelenthető, hogy egyre több, elsősorban kisebb városi kórházban csak nyugdíjasokkal, illetve más kórházakból „beügyelőkkel” tudják kiállítani az esti, hétvégi ügyeleti létszámot.

Nyugdíjasokat kell foglalkoztatni

Az is bizonyos, hogy érsebészekből országos a hiány – a mintegy kétszáz nyilvántartott szakemberből jelenleg mindössze 50 végez helyreállító műtéteket hazai kórházakban -, és emiatt időnként komoly ellátási problémák is előfordultak már. Félő, hogy hasonló gondokkal kell szembenézni hamarosan a mellkas-sebészet területén is: az ország 11 mellkas-sebészeti osztályából három-négy csak a már nyugdíjas korú kollégák továbbfoglalkoztatásával tudja a betegeket ellátni.