A legtöbb, kényszerértékesítésre kijelölt lakás Budapesten és Pest megyében található, a 117 ezerből itt összesen több mint 30 ezer helyezkedik el. Csaknem tízezer érintett lakást tartanak nyilván emellett Borsodban is, ám Tolna, Zala és Vas megyében ez a szám mindössze 2000 és 2500 között mozog. Az értékesített lakások száma a kijelölt ingatlanokéhoz képest is meglehetősen alacsony, a PSZÁF második negyedévi adatai szerint 1269 lakást adtak el a hitel nem fizetése miatt. Ezzek nagyjából háromnegyede a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-hez került, háromszázat maguk az adósok értékesítettek, a szolgáltatók pedig az érintett körből csak 58 ingatlant árvereztek el.
A bankok vélhetően azért nem sietnek az árverésekkel, mert nekik sem jó, ha a magas hitellel terhelt ingatlan nyomott áron talál vevőre, és rendezetlen marad a hitel, inkább törekszenek az adóssal való valamiféle megegyezésre.
Az értékesítések mennyisége ha nem is gyorsan, de várhatóan nő majd a közeljövőben, hiszen az eszközkezelő tájékoztatása szerint az utóbbi hónapokban ugrásszerűen megemelkedett a számukra felkínált ingatlanok száma. Az indulástól számítva 2013. július végéig mintegy 7 300 ingatlan-felajánlást fogadott be a NET Zrt., amivel hozzávetőleg 32 900 személy lakhatása vált biztossá. A 2013. június 30-ig feldolgozott adatok alapján a megvételre felajánlott ingatlanok átlagos forgalmi értéke a jelzálog-hitelszerződés megkötésekor 7,1 millió forint volt. Az ebből számított, a NET Zrt. által fizetendő átlagos vételár 3,3 millió forint körül alakult.
Az adatokból kitűnik, hogy az ingatlanok többsége a keleti országrészben, azon belül is Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, de jelentős számú ingatlan-felajánlás érkezett Pest megyéből is. A NET program keretein belül a cég közlése szerint a 2012. január 1-től 2013. június 30-ig terjedő időszakban 6,4 milliárd forint költségvetési forrás felhasználása mellett összesen 13,8 milliárd forint, jelzáloghitel-tartozásból fakadó hitelintézeti követelés megfizetése alól mentesültek a hiteladósok.
A kényszerértékesítési moratórium 2011 negyedik negyedévében járt le, akkor viszont még csak a bedőlt jelzáloghitelek 2 százalékánál lehetett elárverezni az ingatlant, tavaly az arány 3 százalékosra, az idén 4 százalékosra emelkedett.
Jövőre 5 százalék lesz a kvóta, azután pedig nem köti már a bankok kezét ilyen intézkedés, ha be akarják vasalni az adóson a követelésüket.
A kényszerértékesítési moratórium 2011 negyedik negyedévében járt le, akkor viszont még csak a bedőlt jelzáloghitelek 2 százalékánál lehetett elárverezni az ingatlant, tavaly az arány 3 százalékosra, az idén 4 százalékosra emelkedett.
Jövőre 5 százalék lesz a kvóta, azután pedig nem köti már a bankok kezét ilyen intézkedés, ha be akarják vasalni az adóson a követelésüket.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.