Fuldokolnak a kapcsolt termelők

Sorra állnak le a hő és villamos energia együttes (kapcsolt) előállítására alkalmas hazai gázmotorok, alig termelnek a turbinák, két kelet-magyarországi (debreceni és nyíregyházi) városi erőmű működése már szünetel, egy közép-magyarországi (százhalombattai) szeptembertől csökkent kapacitással működik. A többi erőmű is jórészt csak évi 2-3 ezer órát üzemel a néhány éve jellemző, évi 5-6 ezer óra helyett. 

Az ok, hogy továbbra sem szabadulnak a drágán vett gáz és a csak fillérekért eladható áram kettős szorításából. Rudolf Viktor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke szerint reális a veszély, hogy a könnyen leszerelhető és szállítható gázmotorokat más (tőlünk keletebbi országokban) működtetik majd tovább. Ilyen irányú érdeklődés havonta befut az MKET-hez. A hőellátás azonban nem kerül veszélybe a gázmotor vagy -turbina nélkül maradó városokban, mert át lehet állni a gázmotorok és kazánok kiegészítéseként eddigi is használt, de régebbi, rosszabb hatásfokú és ugyanolyan árú gázt égető kazánok kizárólagos használatára.

Rudolf Viktor szerint közép-, illetve hosszú távon mégis van remény a hazai kapcsolt erőművek számára, mert az uniós szabályozás 2020-as, 2030-as és 2050-es határidőket határoz meg energia-hatékonysági célkitűzései megvalósításához. Ezen előírásokhoz legkésőbb a jövő év elején a hazai szabályozást is hozzá kell igazítani. Addig azonban ki kell valahogy húzniuk az érintett hazai erőműtársaságoknak. Az MKET ezért több erőművel együtt azt kérte a kapcsolt termelők szinte egyetlen vásárlójától, a Mavir Zrt-től, hogy az idén a szokásosnál kicsit később, csak novemberben írja ki a következő évi rendszerszabályozáshoz lekötendő villamos energia kapacitások tenderét. Akkorra ugyanis a távhő-termelők már tudnák, hogy november 1-jétől milyen hatósági hőárakkal dolgozhatnak.

Az MKET két további eszközzel is könnyítene mintegy 50 tagvállalata életén. Egyik javaslata szerint meg kellene engedni, hogy a kapcsolt termelők az áramukat közvetlenül is eladhassák a közelükben lévő ipari és közületi fogyasztóknak. A közbenső kereskedelmi elemek kiiktatásával nagyobb bevétele lehetne az erőműveknek, miközben olcsóbban jutna áramhoz a felhasználó. Egy másik elgondolása szerint az erőműtársaságok gazdálkodásának értékelésénél külön kellene elszámolni az egyébként is más-más tevékenységnek minősülő energia-eladást, vagyis a Mavirnak történő, önkéntes, piaci alapon nyújtott rendszerszintű szolgáltatásokat, és a hatósági szabályozású hőeladást. E szétválasztás nélkül a társaságok keresztfinanszírozásra kényszerülnek. Az MKET reméli, hogy egyeztethet majd e javaslatokról a döntéshozókkal.

Közben a kisebb kapcsolt erőművek úgynevezett virtuális erőművekhez csatlakozva remélik piacra vinni, vagy éppen a Mavirnak eladni kapacitásukat és megtermelt áramukat.

Kiesik egy elem a gáztarifából
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) földgáz rendszerhasználati díjakról szóló rendelete a korábbi gyakorlattal szemben nem engedi meg, hogy a jövőben az energiaszolgáltatók áthárítsák a fogyasztókra a lopásokból, és az általuk működtetett rendszerek műszaki állapotából fakadó energiaveszteséget. Közleménye szerint alapos költségvizsgálatot követően rendelkezik arról, hogy mely költségek indokoltak, vagyis a szolgáltatók milyen költségelemeket építhetnek be a felhasználók rendszerhasználati díjaiba. Nem írja, de a döntés nyilván a novemberi rezsicsökkentés része, hiszen általa kisebb lesz a lakossági gáztarifa. Az Index számításai szerint emiatt mintegy 13 milliárd forinttal csökken az érintett szolgáltatók árbevétele.