A 274 ezer külföldi vendég legnagyobb hányada továbbra is német és osztrák látogató volt. Németországból 3,8 százalékkal kevesebb (74 ezer) vendég szállt meg a Balatonnál, eltöltött vendégéjszakáik száma 4,6 százalékkal (514 ezer éjszakára) csökkent. Az osztrák vendéglétszám 5,6 százalékkal (35 ezerre), vendégéjszakáiké 8 százalékkal (131 ezerre) fogyatkozott. A Magyar Turizmus Zrt. trendriportjából megtudható többek között, hogy az osztrákok a legjobban költő turisták közé tartoznak, illetve a legnagyobb utazási hajlandósággal bíró európai nemzet. „Magyarország vonatkozásában a railjet-összeköttetés közel 3 hétig tartó leállása- és akadozása miatt még erőteljesebb volt a visszaesés, amely június hónapban megközelíttette a 20 százalékot is a tavalyi bázishoz viszonyítva. Az így kumulálódott, a bázisévhez képest közel 28 ezer vendégéjszaka elmaradást az év hátralevő részében már nem lehet behozni, csak szépíteni” – fogalmaz a turisztikai marketingcég. Hozzáteszik: összességében 2-2,5 százalékos csökkenés várható az osztrák vendégéjszakák számát illetően a hazai kereskedelmi szálláshelyeken, amely így is az elmúlt évtized egyik legjobb eredményének számít majd.
Oroszországból jelentősen, mintegy 40 százalékkal, Lengyelországból és Hollandiából 17-18 százalékkal nőtt a foglalások száma, Ukrajnából viszont csupán feleannyi vendég érkezett, mint az előző évben. Az ázsiai földrészről elsősorban kínaiak látogattak a Balatonhoz: a tavalyinál egynegyedével többen (6 ezer fő). Az üdülőkörzet vendégeinek kétharmada a szállodákat, 12 százaléka a panziókat és üdülőházakat választotta. 170 ezer látogató pedig a balatoni kempingekben szállt meg.
A KSH szerint a balatoni kereskedelmi szálláshelyek 34,1 milliárd forint (az országos bevétel 17 százalékát kitevő) bruttó bevételt értek el, ami folyó áron a tizedével meghaladta az előző évit. A bevételek 56 százaléka a szállásdíjakból, 16 százaléka a szálláshelyek üzemeltetésében lévő vendéglátóegységek forgalmából származott.
Augusztusban tömve voltak a szállodák
A január–augusztusi időszakban a szálláshelyek – valamennyi szállástípust figyelembe véve – átlagosan 46 százalékos szobakihasználtsággal működtek, ami 3 százalékponttal magasabb a tavalyinál. A szállodák júliusban 65, augusztusban 71 százalékos telítettséggel üzemeltek. Partszakaszonkénti bontásban a zalai szállodák kihasználtsága volt a legmagasabb, amit a veszprémi, majd a somogyi egységek követtek. A belföldi vendégek a szállásdíjak 28 százalékát egyenlítették ki Széchenyi Pihenőkártyával, ami augusztus végéig összértékben meghaladta a 3,1 milliárd forintot – ez másfélszerese a 2012. első nyolc hónapjában beváltott értéknek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.