Még 14 ország akar atomerőművet

"Az áram ára a működési és a beruházási költségből áll. Az előbbi jellemzően egy atomerőművi blokknál másfél cent kilowattóránként, az utóbbi, 15 éves megtérülést feltételezve további 1-1,5 centet jelent.

Ennyivel tehát mindenképpen drágábban termel egy új atomerőmű, mint egy olyan, amelynek már megtérültek a beruházási költségei, ám ez az ár még mindig sokkal alacsonyabb, mint amennyiért egy gázüzemű erőmű termel" - válaszolt a Világgazdaságnak Szergej Bojarkin, az orosz Roszatom beruházási igazgatóságának programigazgatója.

Mint újságrók előtt elmondta, a paksi bővítésre kiírandó tenderre készülő társaság által épített atomreaktorokban 15 százalék az az arány, amelyet mindenképpen Oroszországból kell szállítani, 30-40 százalék származik a helyi (főként építőipari) kivitelezőktől, és 45-50 százalék a társaság nemzetközi beszállítóitól. Ez azt is jelenti, hogy ahol a Roszatom atomerőmű építésére kap megbízást, ott olyan beszállítókkal épít ki kapcsolatot, amelyek azután az orosz társaság más országokban vállalt feladatai teljesítésében is részt vehetnek.

A szakember emlékeztetett, hogy az európai villamos energia rendszerek közös szervezete, az ENTSOE előrejelzése szerint 2020-ra a földrész sok országban villamos energia hiány várható, nem véletlen, hogy sok ország új atomerőművi blokk építéséről döntött. Ettől sok országot még a fukusimai baleset se térített el. Míg a baleset előtt a világon 29 országnak volt atomerőmű építési programja, a baleset után 4-en visszaléptek, viszont 14 új ország határozott úgy, hogy atomerőműve lesz.

Természetesen a japán baleset után új helyzet állt elő: a korábbinál sokkal szigorúbb biztonsági berendezésekkel tervezik az új blokkokat. A Roszatom modelljeit négy aktív és négy passzív védelmi rendszerrel látják el, ezenfelül pedig olvadékcsapdát és építenek a reaktorblokk alá.
További részletek a holnapi Világgazdaságban