Gyógyfürdőből sosem elég
Kiemelt célkitűzés többek között 3-5 nemzetközi hírű komplex gyógyhely, 8–10 regionális jelentőségű gyógyfürdő fejlesztése, valamint 10 darab kiemelt nemzetközi jelentőségű projekt kidolgozása és megvalósítása. Felhívják a figyelmet: meg kell akadályozni, hogy Magyarország arculata „betegellátó Magyarország” vagy „kórház-Magyarország” legyen. A belföldi turisztikai alapmutatókat (költés, vendég- és vendégéjszaka szám, látogatószám) minimum egyharmaddal javítanák, a külföldiek költését és tartózkodási idejét pedig másfélszeresére növelnék. Új piacok meghódítása és a keleti nyitás eredményeként pedig a keleti országokból érkező turisták vendégéjszakái számának a háromszorosra emelése a cél.
„A turizmusra fordított állami kiadások jelentős növelése szükséges. Ezen intézkedéscsokorba sorolható az idegenforgalmi adó turisztikai célú felhasználásának ösztönzése, illetve a Turisztikai Célelőirányzat felosztásának és felhasználásának stratégiai újragondolása is. Kölcsönös előnyökön alapuló megegyezése szükséges a turizmusban érdekelt vállalkozások és az önkormányzatok között a településen eltöltött vendégéjszakák után fizetendő idegenforgalmi adó turisztikai célú felhasználásának növeléséről” – olvasható a dokumentumban. Nem véletlen, hogy több mint négymilliárddal, 14 milliárd forint fölé emelné a költségvetés turisztikai célelőirányzatát a parlament sport- és turizmusbizottsága a 2014-es büdzséhez fűzött módosító javaslatában. Az idegenforgalmi adó felhasználásának jogcímeit ugyanakkor továbbra is az önkormányzatok határoznák meg. Többször is hangsúlyozza a koncepció, hogy nehézkessé vált a turisztikai fejlesztések banki finanszírozása, amire az NGM szerint megoldás lehet egy Turizmus Bank létrehozása is.
A dokumentum számos komoly problémát is felsorol, így a fő gyengeségek közé tartozik, hogy Budapesten kívül csupán a Balaton sorolható a nemzetközileg versenyképes attrakciók közé. „A pályázati kiírások nem kényszerítették kreatív újdonságokra a pályázókat, ami gyakran sablonosan megtervezett projekteket eredményezett.
Jellemző a földrajzilag vagy szakmailag túlzó kapacitások létrejötte: például azonos profilú, nagy kapacitású fürdők fejlesztése földrajzilag koncentráltan. Emellett az önkormányzatok olyan presztízs jellegű beruházásokra igényeltek forrást, amelyek szükségessége nem megfelelően megalapozott.”
Leszögezik, hogy a magyarok mintegy 600–800 milliárd forintot költenek el turisztikai céllal külföldön, „ezért ennek egy részének a megtartása is óriási bevételi hatással bírna”.
Segített a hosszú hétvége
„Az idei őszi szünet kettős adatokat mutatott, hiszen az október 23-a idén a hét közepére esett, így 5 százalékkal maradt el a vendégforgalom a 2012-es adatokhoz viszonyítva. A november 1-ei hosszúhétvége ugyanakkor 8 százalékkal hozott idén több vendéget” – mondta Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezető igazgatója. Hozzátette: az emberek a jó időnek köszönhetően idén ősszel még keresték az apartmanokat, és most már nem csak a wellness hotelek voltak a sikeresek. A települések között a fürdővárosok mellett nagyon kedveltek voltak a programturizmusról nevezetes helyek is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.