A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfői közlése szerint a használatba vett lakások száma 37,4, a kiadott építési engedélyek száma 31,7 százalékkal kevesebb volt az idei év első háromnegyed évében, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az év első kilenc hónapjában 4077 új lakás épült, a kiadott lakásépítési engedélyek száma 5327 volt.
Balatoni András, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a lakáspiac továbbra sincs túl a mélypontján, annak ellenére, hogy az építőiparban "éledezik" a kereslet. Rámutatott: míg az építőiparban az állami beruházások nőnek, addig a lakáspiacon a lakossági beruházások erősen visszaszorultak. Ennek a háztartások erős eladósodottsága az oka az elemző szerint, ami rányomja a bélyegét az ingatlanpiacra is.
Kedvező jelnek nevezte ugyanakkor, hogy a kiadott építési engedélyek száma meghaladja az új lakások számát.
A lakáspiac a háztartások miatt tovább esik, az árak csökkennek nominális szinten is, a lakáspiac konszolidációja még várat magára - összegezte Balatoni András.
A lakásépítésekben 2009 óta tartó mélyrepülésnek több oka van az Otthon Centrum szerint. „Érdemes külön választani a saját célú építéseket az értékesítési célú építkezésektől, bár az alapvető okok mindkét szegmensben megegyeznek: finanszírozási lehetőségek beszűkülése, a bizalom hiánya, negatív háztartási várakozások, a negatív általános gazdasági környezet” – válaszolta a Világgazdaságnak Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke a KSH adataira reagálva elmondta: mivel az év első kilenc hónapjában ötezernél is kevesebb lakást vettek használatba Magyarországon, ennek alapján úgy látszik, hogy még a tavalyi, mélypontnak tekintett évnél is kevesebb lakás készül el az idén.
A szakember szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőipar teljesítménye összességében javul ugyan, de az ágazaton belül nagy a szóródás. A szektort a nagy infrastrukturális beruházások, útépítések, vasútépítések "húzzák", a lakásépítés viszont mélyponton van, és ebben az évben nem is várható érdemi növekedés - közölte.
Koji László kitért arra is: a lakásgazdálkodás területén sokkal nagyobb feladat lenne a lakásfelújítás. Magyarországon mintegy 4,3 millió lakás van, éves szinten körülbelül 400 ezret kellene felújítani ahhoz, hogy tízévente megújuljon a lakásállomány. Ezzel szemben jelentősebb felújítás mindössze 100-120 ezer lakásban történik - ismertette. A szakmai szervezet alelnöke szerint az építőipar utolsó jó éve, 2006 óta a lakásépítéssel és -felújítással foglalkozó vállalkozások piacuk 80 százalékát elvesztették.
A kormányzati programokat szakmailag jónak tartja az ÉVOSZ, de azokra nincs elég forrás, a lakosság és az ingatlanfejlesztő cégek pedig továbbra sem adnak elegendő megrendelést - fejtette ki Koji László.
Az ÉVOSZ az új lakások építésénél rövid távon nem vár lényeges változást, inkább abban bízik, hogy a felújítások, rekonstrukciók területén lesz elmozdulás - közölte a szervezet alelnöke.
A Társaság a Lakásépítésért Egyesület az MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében arra hívta fel a figyelmet: ilyen arányú visszaesés mellett 2013-ban hozzávetőleg 6700 lakás épül Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a hazai lakásállomány megújulási üteme 650 év. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43 000 lakást kellene építeni.
Az egyesület szerint a lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség, a felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. Számításaik szerint a lakásállományon belül több mint 583 ezer olyan lakás van, amelynek falazata vályog vagy sár.
Az egyesület úgy látja, a 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő hét évben lakásfelújításokra, lakásépítésekre is jusson forrás. Egyeztetni kellene egy épületenergetikai programról az Európai Beruházási Bankkal (EIB), emellett módosítani kellene a jelenlegi "szocpol" támogatáson az energiahatékony, legális lakásépítések érdekében, illetve lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra is szükség lenne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.