Nem véletlen, hogy az elvileg jelentős megtakarítással kecsegtető központosított közbeszerzéseket idővel a hulladékkezelésre is ki szeretnék terjeszteni. Mivel azonban az országban működő 6-8, egészségügyi hulladékkezeléssel foglalkozó társaságból mindössze kettő – a Septox és a Zöld Zóna - képes az ország bármely pontjáról megoldani a hulladék-elszállítást, úgy tudjuk, először csak egy-egy régiót érintően írják majd ki a központosított közbeszerzést.
Az egészségügyi hulladék legnagyobb részét fertőzésveszély miatt égetéssel ártalmatlanítják. A károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében ugyanakkor világszerte terjednek az alternatív eljárások. Szlovéniában a kilencvenes évektől az összes fertőző hulladékot gőzsterilizáláson alapuló technológiával ártalmatlanítják, és ilyen elven működő autoklávokban végzi a portugál és ír kórházakban keletkező fertőző és veszélyes hulladék is. Hazánkban nagyjából az ilyen hulladék 30-40 százalékát fertőtlenítik úgynevezett direkt gőzbevezetéssel. Az ártalmatlanított hulladék ez után már kommunális szeméttel azonos módon kezelhető, bár például a Septoxnál ez után is égetnek, mert ezt tekintik valódi ártalmatlanításnak – mondta lapunknak Andó András ügyvezető igazgató.
Az égetéssel alternatív ártalmatlanítási módszerek elterjedését a szigorú környezetvédelmi előírások segíthetik. Amikor a 90-es években először az USA-ban, majd a 2000-es éveken az Európai Unióban is a korábbinál szigorúbb szabályozást vezetettek az égetőművekre, számos égetőt bezártak, és megnőtt a fertőző egészségügyi hulladékokat nem égetéssel ártalmatlanító létesítmények száma. Azonban az alternatív ártalmatlanítási módszerek bevezetésének üteme jóval lassabb, mint az USA-ban és Európában továbbra is az égetés maradt a legelterjedtebb módszer az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására.
Az egészségügyi hulladékkal kapcsolatban azonban ez csak az egyik probléma. Az is gondot jelent, hogy miközben közegészségügyi szempontból az a kívánatos, ha minél szélesebb körben használnak egyszer használatos eszközöket, ez szembe megy azzal a másik elvárással, hogy világszerte lehetőleg minimálisra szorítsák a keletkező hulladék mennyiségét. A szakemberek ezért most azt szorgalmazzák, hogy ha egyszer használatos eszközökkel dolgoznak is, azt valóban csak indokolt esetben tegyék az orvosok és a nővérek is.
Az eldobható pelenkát nem gyűjtik külön
Annak ellenére, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Terv már évekkel ezelőtt sürgette, a mai napig nem megoldott a kórházakon kívül keletkező egészségügyi hulladék kezelése. A hatályos rendelet megfogalmazása szerint az egészségügyi szolgáltatóknál keletkező hulladékot kell csak egészségügyi hulladéknak tekinteni. Emiatt azonban a tárolásra, szállításra, megsemmisítésre vonatkozó szigorú előírások nem vonatkoznak a szociális otthonokban vagy az otthonápolásban keletkező hulladékokra, ami azonban a gyakorlatban nem jelenti azt, hogy ne akként gondoskodnának annak megsemmisítéséről. Az eldobható pelenkák viszont már nem számítanak veszélyes hulladéknak, csak, ha fertőző osztályról kerülnek ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.