Pánik a gyémántpiacon

Pánik kirobbanásával fenyeget a gyémántpiacon az a legújabb csalási forma, amikor természetes köveket tartalmazó egységcsomagokba keverve adnak el drágakőként annak a harmadába kerülő, szintetikus terméket. Egy ilyen csomag több ezer, nagyon kis méretű, ezért nehezen ellenőrizhető kőből áll. A világ legnagyobb gyémántkereskedő csoportjának elnöke, Martin Rapaport november 3-án meghúzta a vészharangot, és egy globális, minőségvizsgáló bizottság felállítását javasolta. „A csalókat fel kell kutatni, meg kell nevezni, meg kell büntetni, és ki kell zárni a szakmából” – jelentette ki a Nagy-Britanniai Drágakő Szövetség rendezvényén. Már a GJEPC az Indiai Ékszer Exportpromóciós Szervezet is intézkedett egy ilyen bizottság felállításáról.

A kakukktojásos egységcsomagok a piaci árnál kicsit olcsóbbak, így a vevők kezdetben csak legyintettek, ha észrevették, hogy becsapták őket, azt gondolván, hogy összességében jól jártak. Ma már senki nem legyint, mert nyilvánvalóvá vált, hogy nem egyedi, és nem kistételes esetekről van szó. Tavaly tavasszal például egy tiszteletben álló New York-i gyémántkereskedő által a gyémántpiacon vett, közel 1000 darabos tételről egy antwerpeni laborban kiderült, hogy abból több mint 600 szintetikus termék (CVD.)

Az ügyeskedők Magyarországon is megjelentek. „Szakmai lapunkon keresztül már egy éve figyelmeztettem a hazai kereskedőket, hogy természetesnek mondott gyémántok között CVD-t találtam” – válaszolt a Világgazdaságnak az (ismereteink szerint) legjobban felszerelt hazai drágakő-laboratórium, a GemSztár vezetője. Szitó Tánya szerint a hazai szakma egyelőre a homokba dugja a fejét, holott a veszély magától nem fog elmúlni.

A csalók ellen a nagyobb kövek esetében könnyebb védekezni. „Csak megbízható helyről vásároljunk, de onnan is csak úgy, ha kapunk a drágakőhöz a bevizsgálására vonatkozó tanúsítványt, amelyből kiderül, hogy az áru természetes keletkezésű, kezeletlen termék” – magyarázza Szitó Tánya. Ezt nem helyettesíti az ékszergyártói, illetve ékszerkereskedői tanúsítvány, amely csak a kő súlyát, színét és tisztaságát közli. Tanúsítvány nélküli gyémánt esetében könnyen olyan CVD-t vehetünk, amelyről akár a gyémántporos körömreszelővel eltüntették a mesterséges eredetre utaló apró gravírozást, vagy a kő foglalatával takartatták el a feliratot. A legnagyobb kockázatot a fenti egységcsomagok jelentik, amelynek sok ezer, apró kövét képtelenség egyenként átvizsgáltatni, ráadásul biztos választ kettő, de inkább három, eltérő vizsgálati módszer ad.

Közben a CVD-gyártók, fejlesztéseikkel versenyre késztetik a csalók leleplezésére (is) összpontosító laboratóriumokat. A nemrég Mumbaiban rendezett ékszerkiállításon soha nem tapasztalt érdeklődés mutatkozott a drágakővizsgálók iránt.

Kelendőbb lett a zárványosabb gyémánt
A csalások hírére kapósabbak lettek a zárványosabb, de éppen ezért garantáltan természetes gyémántok, de a spektroszkópiai felkészültségű Szitó Tánya kizárta, hogy a csalók megjelenhetnek zárványosra gyártatott kövekkel is. A természetes és a mesterséges gyémánt morfológiája ugyanis különböző a keletkezési illetve az előállítási körülményeik eltérő volta miatt, de a CVD-k gyártói sem csalók, sőt, minél tökéletesebb gyémántot akarnak előállítani. Ám míg korábban a kapacitásaikat nem tudta lekötni elsődleges piacuk, az ipar, ma már nem győzik kiszolgálni az ékszerpiacot ellátó kereskedőket.