Rezsicsökkentés-hatás a versenypiacon

Problémát okoz a versenypiaci áramkereskedők – többnyire egy évre kötött – szerződéseinél, hogy olyan időpontban jelennek meg a terület szabályozásának módosításai, amikor azokat a kereskedők már nem tudják figyelembe venni a következő évi szerződések megkötésekor, mondta az EnergiaInfó szerdai sajtóklubjában Uzonyi Zoltán, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) elnöke.

A Világgazdaság kérdésére hozzátette: hiába is tudja előre a szakma, hogy jogszabályváltozás várható, a változás tartalmának pontos ismerete nélkül nem tudnak felkészülni a kereskedők. Márpedig a villamos energia piac átláthatóságának, jó működésének köszönhetően minden évben nagyon sokan váltanak kereskedőt, utóbbiak közül a nagyobbaknak tízezres nagyságrendű szerződésállomány újrakötésén (ügyfélkör megtartásán, illetve bővítésén) kell dolgozniuk.

A fenti kérdés a rezsicsökkentés hatásainak tárgyalásakor merült fel. Ehhez kapcsolódóan Uzonyi Zoltán lapunknak azt is kiemelte, hogy például azt a tényt, hogy a lakossági villamos energia tarifából úgy kerül ki a megújuló alapú áramtermelés támogatása (KÁT), hogy egyúttal megnöveli a versenypiac vásárlók által vásárolt áram árát, szerencsés lett volna legalább egy évvel korábban tudniuk. Ezért a KÁT elszámolásának továbbiakban való, könnyebb kezelhetősége érdekében a MEKSZ azt kérte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól, hogy ez az árösszetevő a továbbiakban a (sok szerződésben az áramártól külön kezelt) rendszerszintű szabályozási költségek között jelenjen meg. A KÁT mellett egy másik, tarifák közötti átcsoportosítás (november 1-jétől) a Mavirt illető pénzeszközöket érinti, egy harmadik pedig (január 1-jétől) a rendszerhasználati díjakat.
    
Mindazonáltal a vevők nemigen érezték meg, hogy a rezsicsökkentéssel összefüggésben plusz tételek jelentek meg az áram árában, mert a villamos energia ára az év eleje óta esett. A verseny azonban a 2003-as piacnyitás óta erősödik, ráadásul a piacon az energiakereskedők mellett más szegmens képviselői is megjelentek, mindenekelőtt a távközlési társaságok, sok vevő pedig beszerzési társulásba tömörülve tárgyal a villamos energia eladójával.

Az európai áramárakat (a nem túl erős kereslet mellett) elsősorban az nyomja lejjebb, hogy a kínálatot erősen bővíti a támogatott árú, megújuló alapú áramtermelés, főként Németországban és Csehországban. Előbbiben 2011-ben még együtt 50 ezer megawattnyi nap- és szélenergia beépített kapacitás működött, az idén már 70 ezer megawatt, 2020-ra pedig közel 100 ezer megawatt várható. Az idei 70 ezer megawatt a németországi áramtermelésnek már közel 25 százalékát képviseli.
Közben Németországban csökken a nukleáris alapú áramtermelés súlya, az alacsony áramárakhoz képest magas gázárak miatt pedig sorra zárnak be a gázüzemű erőművek. Kérdésünkre a MEKSZ elnöke 65 euróban jelölte meg azt az áramárat, amely mellett – és a mostani gázárakkal számolva –  legalább nullszaldóval üzemeltethető egy legmodernebb technológiát képviselő, gáztüzelésű egység. Ám jelenleg csak 42 euró körül mozog az ár, ami a 2011-es fukusimai atomerőmű balesete előtt még 52 euró volt, nem sokkal az esemény után pedig 60 euróra is felszökött.

A magyarországi importot segítik a megfelelő határkeresztező kapacitások, a kereskedést pezsdítik a piac átláthatósága, a magyar, a cseh és a szlovák árampiac tavaly történt összekapcsolása. A megfelelően kiépült infrastruktúrának köszönhetően a piacot azonban alaposan meg is tudják mozgatni a balkáni időjárási események: az alapvetően exportra ráállt térség például szárazság esetén azonnal „kiszívja” a térségből a villamos energiát, még Csehországból és Németországból is vásárol. (Jelenleg is ez történik.)

Uzonyi Zoltán szerint segítené az áramtermelő kapacitások jobb kihasználását, működésük összehangolását egy – lehetőleg nemzeti méretűnél nagyobb – kapacitáspiac létrehozása. Felvetésünkkel ellentétben ezt nem a Mavir által működtetett áramtőzsde feladatának gondolja, mert a kapacitás nem tőzsdei termék. A kapacitások értékesítése inkább a már ma is létező virtuális erőművekhez köthető.

Nem hiányzik a 3. blokk árama

„A piac nem érzi meg, hogy a tervezetthez képest késve indult, és várhatóan tovább is tart a paksi 3. blokk karbantartása, mert az atomerőmű (és a Mátrai Erőmű) sem termel közvetlenül a versenypiacra” – válaszolt lapunknak Uzonyi Zoltán. E két létesítmény áramát az MVM Partner vásárolja meg, amely abból elsősorban az egyetemes piacot látja el. A hazai villamos energia igény egésze nagyjából évi 40 terawattóra, ebből 12 tarawattórát használ fel az egyetemes piac.