A Telateks csoport vásárolta meg a North American Bus Industries (NABI) kaposvári a kizárólag kompozit műanyag karosszériák előállítására képes gyárát, és azt igéri, hogy a 7,5 milliárd forintos beruházás sorozat révén három éven belül 200, "részben volt NABI-alkalmazottnak" ad munkát.
A műszaki textíliák gyártásával foglalkozó Telateks kompozit üzletága, a Metyx Composites nyersanyagokat, félkész termékeket állít elő az autóipar, a hajógyártás, a szélenergia ipar részére. A Metyx Composites azt tervezi, hogy elsősorban kompozit anyagból készülő szélkerék lapátokat és motorházakat gyárt majd a kaposvári üzemben.
Körülbelül fél éve lehet biztosan tudni, hogy több szakmai befektető érdeklődött a NABI magyarországi autóbuszgyártó üzemeinek megvásárlása iránt. A NABI Gyártó és Kereskedelmi Kft.-nek Budapest Mátyásföldön az egykori Ikarus 52 ezer négyzetméteres telkén 22,5 négyzetméternyi, valamint Kaposváron egy közel 13 ezer négyzetméteres gyártóüzeme várta, hogy újra megindulhasson benne a termelés. A két telephelyen együttesen évi 700 busz legyártására volt képes két műszakban a cég.
A Sirius alapkonstrukciója lehetővé tette, hogy városi, elővárosi, helyközi szóló vagy csuklós autóbuszt, trolibuszt, gáz- vagy akár hidrogénhajtású kivitelt is készítsenek belőle. A bemutatott változatra 100 millió forintot meghaladó összeget fordított a társaság, hiszen a háromajtós városi kivitellel szemben a kétajtós elővárosi-helyközi busz az eltérő kerékméret miatt más alvázat is kapott. Az elődmodellt, a városi Sirius buszt 2,5 millió dolláros fejlesztés révén az amerikai piacon nagy sikert aratott NABI BRT formatervét és konstrukciós alapjait felhasználva hozták létre nyolc hónap alatt. Baranyi Ferenc, a NABI Kft. a sajtót már jó ideje kerülő ügyvezetője akkoriban abban reménykedett, hogy rövidesen indulhatnak a Volán-tenderen, azonban erre azóta sem kerülhetett sor.
Mátyásföldön az acélkarosszériák, Kaposváron pedig a valóban a 21. századi technológiát képviselő kompozit műanyag járművek készültek. Igaz, ezek a magas ár miatt még az Egyesült Államokban is csak azzal voltak versenyképesek, ha a pályázaton figyelembe vették a kis súly révén elérhető üzemanyag megtakarítást, illetve a korrózióállóságot.
A budapesti gyár jövőjét már az elmúlt év nyarán sem lehetett derűsen szemlélni, hiszen az Egyesült Államokban a válság miatt nagy hangsúlyt kapott a helyi foglalkoztatás és beruházás állami támogatása. Ennek következtében a NABI csoporton belül a fémkarosszériás autóbuszok gyártási súlypontja fokozatosan Amerika felé tolódott a Magyarországon végzett gyártás rovására.
Ami Kaposvárt illeti, a sorsa januárban dőlt el, amikor az alabamai NABI Inc. helyett egy másik amerikai cég nyerte az 550 darab CNG-meghajtású Los Angeles-i busztendert. Pedig a városban csupán tavaly márciusban indult újra a buszgyártás.
A zöldmezős beruházásként felépült üzem története 2001-ben kezdődött, amikor a cég bele akart vágni a kompozit (műanyag) karosszéria gyártásba, amely számára már nem volt hely a budapesti telephelyen. Négy évvel később azonban leállt a termelés Kaposvárott, mert az amerikai szövetségi közlekedési hatóság elutasította a cég kérelmét, így a Kaposváron gyártott buszok a továbbiakban nem mentesülnek az úgynevezett "Buy America" törvény alól. Ez az Egyesült Államokban rendkívül szigorúan vett törvény kimondja, hogy az amerikai szövetségi támogatást felhasználó közbeszerzéseknél az alkatrészérték 60 százalékának USA-beli gyártóktól kell származnia, és a végső összeszerelést is Amerikában kell végezni.
Két és fél éve ugyancsak leállították a kizárólag műanyag karosszériák előállítására képes kaposvári üzemet, mert elfogytak a megrendelések, ám egy megrendelés révén tavaly februárban ismét elindult a gyár. De már akkoriban is valószínű volt, hogy NABI színekben utoljára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.