Kamatmentes lakáshitelt ad a kormány?

Ezzel a jövő évi választások előtt egy nagyjából 160 ezres csoport, a közszolgálati tisztviselők, valamint az egyenruhások számára ígérnek korántsem elhanyagolható kedvezményeket.

Október elején jelent meg az a kormányhatározat, amely szerint az érintett tárcáknak ki kell dolgozniuk „a közszolgálati otthonteremtési kölcsön konstrukcióját, amely a jogosulti kör számára a törlesztőrészletek megfizethetőségét hosszú futamidejű kamattámogatással, valamint a kölcsön felvételéhez szükséges önrész biztosítását állami szerepvállalással segíti elő”.

Ilyen kölcsönt bárki kaphatna, aki határozatlan idejű szolgálati jogviszonyban áll, és nincs saját lakása, ám azt csak egyszer lehetne igénybe venni, és a törlesztőrészlet nem haladhatná meg a hitelfelvevő havi nettó jövedelmének harminc százalékát. A Népszabadság úgy tudja, két változat került a kabinet elé. Az A változat szerint a kedvezményes hitel felhasználásával új ingatlant harmincmilliós, használt lakást húszmilliós forgalmi értékig lehetne vásárolni, a bővítés költsége pedig nem haladhatná meg a 15 milliót, míg a B változat – az igénylés céljától függetlenül – maximum 18-19 milliós értékhatárt tartalmaz.

A támogatott hitel összege új lakás esetén 15 millió, használt vásárlásakor vagy a meglevő ingatlan bővítésekor tízmillió lenne, míg a B verzió egységesen 15 milliós plafont tartalmaz. A második változat ugyanakkor a már korábban felvett devizaalapú hitelek kiváltására is lehetővé tenné a kedvezményes kölcsön felvételét. Az adósok ennek segítségével vállalhatnák a végtörlesztést, tehát megszabadulhatnának az árfolyamfüggő és változó kamatú kölcsöntől, így havonta több tízezer forintot takaríthatnának meg.

A lakásvásárláshoz szükséges önerő biztosításához is segítséget nyújtanának. Ehhez a hitelt a bankok biztosítanák, de az állam készfizető kezességet vállalna, ilyen kölcsönt – amelynek összegét a B változat 3 millió 750 ezer forintban maximálná – tehát valószínűleg kedvezőbb feltételek mellett lehetne igényelni. Az előterjesztés szerint a kamat várhatóan hét-nyolc százalék körül alakulhatna.
 
Akkor, ha valaki kikerülne a közszolgálatból – amire van esély, hiszen a kedvezményes hitelt húsz-, illetve a másik változat szerint 35 éves futamidőre adnák –, esetleg kilencven napon túli fizetési késedelembe esne, a kölcsön piaci kamatozásúvá válna. A kedvezmény fennmaradna azonban a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, nyugdíjazás, illetve halál esetén, mert a konstrukció örökölhető lenne. Az A változat szerint a kölcsönt bankok nyújtanák, a kamatot pedig a költségvetésből fizetnék ki. Ez a becslések szerint – negyven-ötvenezer igénylővel és hétmillió körüli átlagos hitellel számolva – 2020-ig nagyjából nyolcvanmilliárdos kiadást jelentene.
 
A másik változat alapján – a Diákhitel Központ közreműködésével – államkötvények kibocsátásával szereznék meg a szükséges forrásokat, és a nulla százalék „hozamot” ígérő papírokat az MNB vásárolná meg, így a jegybank viselné a veszteséget. Ebben az esetben 2020-ig több mint háromszázmilliárdnyi értékű kötvényt kellene kibocsátani.

Hogy mindebből mi lesz, azt egyelőre nem tudni. Érdemes azonban emlékeztetni arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2011 végén levelet küldött a közszolgáknak, amelyben azt írta: „A kormány segítséget kíván nyújtani az ön devizahitelének rögzített árfolyamon történő végtörlesztéséhez.” Ehhez kamattámogatott kölcsönt helyezett kilátásba, az ígéret azonban később feledésbe merült. Egészen mostanáig, vagyis a választást megelőző néhány hónapig.