Nem nő tovább az orosz fegyverexport?

Úgy tűnik, az orosz hadiipari termékek kivitele 2013-ban elérte a felső határát annak ellenére, hogy a szegmens globális piaca egyre nő, írja a The Moscow Times.

A közeljövőben e termékek oroszországi gyártóinak új, ígéretes partnereket kell találniuk, ha fenn akarják tartani eladásaiknak az elmúlt tíz év elért, összesen négyszeres bővülését. A kivitelért felelős Roszoboronoexport vezetője azonban úgy látja, már elérték a plafont. A cég 2020-ig szóló stratégiája szerint a 2013 és 2016 közötti eladás szintje évi 13 milliárd dollár körül mozog. Ezen belül az idei helikopter-export 30 százalékkal, a légvédelmi eszközök eladása pedig még 30 százalékkal bővül.

A Roszoboronexport eszköztárában a következő három évben az eddigi, offenzív megoldások helyét a defenzívek veszik át a világpiacon. „Minden piacot megszondázunk, sok országban tanulmányozzuk a fegyverek, a helikopterek, a repülőgépeket, és a felfegyverzett járművek iránti igényeket, azok fejlődési trendjeit” – mondta Vjacseszláv Davidenko, a cég szóvivője. Úgy látja, ha nem is drasztikusan, de változik a hadiipari cikkek világpiaca. Nem állítja, hogy zsugorodás várható, de azt sem, hogy bővülés. Ilyen helyzetben Anatolij Iszajkin általános igazgató a fő célnak egy olyan stratégia megtalálását tartja, amely révén új földrajzi területekre is bejut a cég, és új szolgáltatásokkal is megjelenik. Több nemzetközi fejlesztő, gyártó és értékesítő együttműködésben is megjelenne. Ez utóbbi érdekében, saját ernyője alatt felhatalmazná a fő szervezeteket arra, hogy eladás utáni szolgáltatásokat nyújtsanak külföldi vevőiknek. Egy további terv szerint a társaság erősíteni kívánja a gyártókkal lévő kapcsolatait, beleértve a kutatások intenzívebbé tételét, új típusú fegyverek kifejlesztését, valamint a korábbi modernizációs programok továbbfejlesztését.

Orosz szakértők mindazonáltal kételkednek az új exportpiacok megszerezhetőségében. Hiába van például nagy kereslet Afrikában, ha ott nincs pénz vásárlásra Alekszander Hramcsihin, a Politikai és Katonai Elemző Intézet vezetője szerint. Szerinte három év alatt nemcsak a földrajzi terjeszkedésen, de új szolgáltatásokon keresztül is lehetetlen bővülést elérni a szegmensben, ehhez legalább tíz évre van szükség. Ráadásul senki nem garantálhatja az export növekedését, hiszen a verseny erős, és folyamatosan jelennek meg az új szállítók is. Ilyen helyzetben okosabb a meglévő programokat továbbfejleszteni, például Indiában vagy Vietnámban. India Oroszország fő vevője, komoly minőség elvárásai vannak. Vietnám is viszonylag állandó és nagy vevő, Hramcsihin ezeken a piacokon nem lát gondot, ám mindenki más csak kisebb mennyiségeket vásárol. Várakozásai szerint Venezuela hamarosan versenyképtelenné válik, pénzügyi összeomlása miatt, de ott egyébként hatalomváltás is várható. Algéria már olyan sokat vásárolt, hogy egyelőre nincs szüksége több fegyverre. Egyelőre az sem mondható el, hogy sikerült Kínával visszaállítani a régi kapcsolatokat. 2007 óta jelentősen csökkent Oroszország oda irányuló hadiipari exportja, és aligha áll már vissza a valamikori szintjére.

Ezzel együtt a nemzetközi előrejelzések szerint éppen a keleti térségben nő majd a hadiipari cikkek iránti igény, Oroszország pedig egyre nagyobb figyelmet szentel az Ázsia csendes-óceáni térségre.

„Számos olyan orosz fejlesztés van, amihez hasonló sehol sincs. Ilyen az ultramodern, negyedik generációs Szu-35-ös repülőgép. A tervek között szerepel a Mi-17, a Mi-38 és a Ka-62-es helikopterek új változatainak az exportja is” – mondta az orosz lap szerint Ivan Andrijevszkij, az össz-orosz Orosz Mérnöki Szövetség első elnök-helyettese. Így viszont a térségnek a speciális fejlemények által serkentett politikai mozgolódásai, valamint hadiipari és műszaki programjai további exportnövekedési lehetőséget kínálhatnak az orosz fegyvereknek.