Mennyibe kerülnek a lakások?

A tavalyi utolsó hónap ingatlanpiaci forgalma a szezonalitásnak megfelelően alacsony értéken zárt, amelyre a munkanapok kevés száma is rásegített. Ezzel kialakult a teljes 2013-as éves forgalom, amely összesen 83 600 ingatlan adás-vételt jelentett a Duna House becslése alapján.

Ez a forgalom a 2008-as válságév óta a legalacsonyabb érték. A 2012-es évet még segítette az év eleji végtörlesztési, majd az EU forrásból KKV-kat segítő Kombinált Mikrohitel program, így az akkori 94 ezer fölötti forgalom 11 százalékkal erősebb tudott lenni a tavalyinál. 2013-ban nem volt ehhez hasonló, a piacot élénkítő hatás, egyedül az Otthonteremtő hitelezés lassú emelkedése vált érezhetővé az év második felétől. A decemberi kereslet a szezonalitásnak megfelelően alacsony értéket mutat. A 46 százalékpontos érték az egy évvel ezelőttivel hasonló érdeklődést mutat.
 
A 2013-as év utolsó negyede elsősorban a téglalakások áremelkedéséről szólt, hiszen a Duna House által vizsgált összes régióban emelkedni tudtak az árak. A panelek árai ezzel szemben kisebb-nagyobb csökkenést mutattak. Az összevont, Országos Lakásár Index bár 1 százalékponttal 81-re tudott emelkedni, de ezzel lényegében a korábbi szintre állt csak vissza. A hazai lakásárak így - eltekintve a végtörlesztés hatásaitól - már második éve szinte mozdulatlanok.

Az ingatlanközvetítő által készített Országos Panel Árindex a 3 negyedéven át tartó emelkedést követően 79-ről 77 százalékpontra kissé visszaesett, ezzel ismét megközelítette a 76-os, egy évvel ezelőtti mélypontját. A téglalakások árindexe ezzel ellentétben a korábbi lefelé tartó trendet tudta megtörni, ugyanis a 2013-as III. negyedévi 81 százalékpontos mélypontról hirtelen erősödéssel 84-re tudott „visszapattanni”. A vidéki árindexek is a két lakástípus ellentétes mozgását mutatják. Egyedül a kelet-magyarországi panelek ára tudta a 81 százalékpontos szintet megtartani, a nyugati már esett és jelenleg 73 ponton áll. A téglalakások árindexe tehát nőtt, keleten 82-, nyugaton 80-as szintre. Ez utóbbi a 2013-as III. negyedévben tapasztalt 78 pontos történelmi mélypont korrekciója a korábbi értékek irányába, de a 2011-2012-es 85-85 ponttól még így is jócskán elmarad. A fővárosban látványos az eltérés a lakástípusokban – közölte a Duna House.

A budapesti panel árindex visszazuhant a 2011. utolsó negyedévében mért történelmi mélypontjára 77 százalékpontra. A főváros téglaépítésű lakásainak árindexe viszont 92 pontra ugrott fel, ezzel az elmúlt 3 év egyik legjobb értékét mutatja.
 
Meglepő lehet a Duna House szerint, hogy 2013. második felének átlagárait vizsgálva a téglaépítésű lakások átlagos négyzetméterárainak sorrendje, ugyanis a legdrágább Somogy Megye volt 295 ezerrel, ami a főváros összevont átlagánál is magasabb. Ennek oka a balatoni régióban történt vásárlásokra vezethető vissza, ahol ebben az időszakban még volt a KKV-k számára vissza nem térítendő EU támogatás ingatlanvásárlásra. Ha már a főváros kerületi bontását vizsgáljuk, akkor látható, hogy a tradicionális presztízs-kerületek ennél magasabban, 320-330e forint/m2 körül voltak.

2013 második felében Győr-Moson-Sopron Megyében és Budapest egészét tekintve azonos, 170 ezer Forintos négyzetméter áron vásárolták a panellakásokat. A második legdrágább megye épp az ország másik végében található, ez Hajdú-Bihar Megye, ahol 155e forint/m2 volt az átlag. BAZ és Tolna Megyék állnak a rangsor alján, mindkét esetben 90 ezer Forint alatti m2 átlagokkal. Az ország legdrágább paneljai továbbra is a II. kerületben találhatók, bár igen kis számban. A néhány adás-vétel átlaga viszont 300 e forint/m2 fölött zajlik.  A hagyományosan több panellakásos kerületek között a XIII. a legdrágább, itt 212 e forint/m3 áron vették a lakásokat, de a másik népszerű kerület a XI. sem volt sokkal olcsóbb, itt az átlag 199 ezer forint lett négyzetméterenként.
 
Az összes ingatlantípust vizsgálva, 2013 második felének adatai alapján a tolna megyei eladóknak kellett a legrugalmasabbnak bizonyulniuk. Az átlagok alapján nekik 8 százalékot kellett az árból engedniük, hogy megjelenjenek a vásárlók, akik további 13 százalékot tudtak még faragni az árból. A megyei lista másik végén GyMS Megye áll, ahol (nem tévedés) csupán 1 százalék árcsökkentésre volt szükség és a vevők is csak 6 százalékot alkudtak. Az 1 százalékos átlag árlevitel oka abban is keresendő, hogy sok esetben alulárazták az ingatlanokat az eladók és a nagy vevői érdeklődés hatására felfelé korrigálták az árakat. Budapesten a XV. és XVI. kerületekben volt a legnagyobb az árcsökkentés és az alku együttes mértéke (7+8 százalék), a legkisebb értéket pedig az I. és XI. kerületek eladásai mutatták, ahol mindkét esetben csupán 4 százalék árcsökkentés és 5 százalék vevői alku lett az átlag.
 
2013. két félévében a Duna House közreműködésével lezárt adás-vételek ingatlanparamétereit összehasonlítva a fővárosban kitűnik, hogy Budán az első félévben az olcsóbb, 5-10 millió forint közötti ingatlanok voltak a legnagyobb arányban (31 százalék), de a második félévben ez az árkategória kevésbé volt keresett és több mint minden negyedik ingatlaneladás inkább a drágább, 10-15 millió közötti ársávban zajlott. Ez a jelenség Pesten is megfigyelhető volt, de jóval mérsékeltebb formában. Itt továbbra is az 5-10 millió közötti ársávban zajlott a tranzakciók 44 százaléka és a második legerősebb 10-15 millió közötti sáv már csak az eladások 26 százalékát tették ki. A Közép-Magyarországon kívüli régiókban a két félév összehasonlítása nem mutat látványos különbségeket. 43 százalékkal a legnépszerűbb lakásméret a 40-60 m2 közötti, és a tranzakciók fele az 5-10 milliós ársávban zajlott. Pest megyében egyforma (24-24 százalék) arányban vásároltak a második félévben 40-60 és 60-80 m2 közötti ingatlanokat, és itt a legmagasabb, 9 százalékos a 160 m2 fölötti ingatlanvásárlások aránya.