Orbán-Putyin: miért van szükség a paksi bővítésre?

A paksi atomerőmű bővítés módját eldöntő magyar-orosz kormányközi megállapodás született tegnap Moszkvában. A dokumentumot – amelyet az Országgyűlésnek még jóvá kell hagynia – Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében, utóbbi Moszkva közeli rezidenciáján.

Ezt követően szerződések születtek a megbízó MVM Paksi Atomerőmű II. társaság és leendő orosz partnerei között magáról a beruházásról, az új blokkok fűtőanyaggal való ellátásáról és karbantartásáról. A projekthez Oroszország legfeljebb 10 milliárd euró államközi hitelt nyújt. A 30 éves futamidejű kölcsön nagyságát később határozzák meg Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke szerint. Lázár János miniszterelnökségi államtitkár azt jelezte, hogy a költségek 80 százaléka származik az Oroszországgal kötendő pénzügyi megállapodásból, a maradék 20 százalék magyar önerő lesz.

Vlagyimir Putyin szerint a megállapodás egyedi jellegét tükrözi, hogy az 40 százalékosnál nagyobb magyarországi beszállítói arányt garantál. Az eddigi közlések legfeljebb 30 százalékról szóltak.

Lázár János közölte, az új blokkok átadásával tovább nő Magyarország energetikai függetlensége, a beruházással évi egy százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP), és tízezer új munkahely jöhet létre. Az új erőmű magyar állami tulajdonban marad. A beruházással kapcsolatos terveket a kormány megküldte Brüsszelnek, amely nem emelt vétót.

A paksi bővítésre Magyarországnak azért van szüksége, hogy új egységeket állíthasson a Pakson ma működő, szovjet gyártmányú, nyomott vizes reaktorral ellátott blokkok helyére, amikor azokat véglegesen le kell állítania. Erre – feltételezve, hogy mind a négy üzemelő blokk üzemidejét meghosszabbítják – 2032-ben, 2034-ben, 2036-ban, majd 2038-ban kerül sor. Mivel egy blokk építése legalább öt év, az első új blokk építést legalább 2027-ben el kell kezdeni. A munka azonban sokkal hamarabb elindulhat annak alapján, hogy Lázár János 2023-ra tette az első új blokk üzembe helyezését. Így körülbelül kilenc évnyi átfedés lesz az új és a régi blokkok működése között.

A magyarországi ellenzék tiltakozik, hogy az ország vezetése tender nélkül határozott a beruházás kivitelezőjéről. A megoldást nem érzik jogszerűbbnek attól, hogy a kormányközi megállapodást még az Országgyűlésnek is jóvá kell hagynia. Mindazonáltal – a hazaitól merőben eltérő körülmények között – már más európai országban is adtak tárgyalás utáni atomerőmű-építési megbízást. A finnországi Fennovoima decemberben szerződött a Roszatommal egy korábbi, tenderes kiválasztás kedvezőtlen tapasztalatai miatt. A Fennovoima magáncég, a projektbe beszállt a Roszatom is, amely hitellel is besegít. A termelt áramot is a Fennovoimát ellenőrző társaságok fogják felhasználni.

Még egy meglepetés

Orbán Viktor közölte, hogy Magyarország teljes egészében teljesíteni fogja a Déli Áramlat földgázvezeték építésére vonatkozó szerződésben foglaltakat. Kijelentésének Brüsszelben még lehetnek következményei, mert a szerződés – mint a többi, érintett uniós országé is – több ponton is ütközik az uniós szabályozással. Brüsszel kifogásolja a csövön szállítandó gáz árképzésének módját, továbbá azt, hogy a vezetéket nem használhatják majd harmadik felek is, végül pedig, hogy a projektben nem válik külön a gáz szállítója és eladója.