Befékezett tavaly a szélipar

A tavaly átadottakkal együtt ma már annyi szélenergia kapacitás működik az Európai Unióban (116,774 megawatt), amennyiből a 28 tagország áramigényének a 8 százaléka elégíthető ki. Ezek létesítése 13-18 milliárd euróba kerülhetett az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) becslése szerint. A projektekből 8-12 milliárdnyi valósulhatott meg a szárazföldön, a többi a tengereken. További 4,188 megawattnyi szélerőmű működik a nem uniós tagországokban is.

A szórás persze nagy: az áramfelhasználás sokkal nagyobb hányadát elégítik ki e forrásból a tengeri szélerőművekkel is rendelkező országokban, például Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és Portugáliában. Magyarországon viszont (felfelé kerekítve) is csak 2 százalék körüli az arány, öt további uniós országban pedig még alacsonyabb, vagy semekkora.
2013-ban azonban 8 százalékkal kisebb mértékben bővültek az európai szélenergia kapacitások, mint 2012-ben. A átlagot Magyarország is lefelé húzta, hiszen itt évek óta nem létesülhetett új szélerőmű. Az új európai kapacitások 46 százalékát Németországban és az Egyesült Királyságban telepítették, közben viszont alaposan megcsappant a spanyolországi, az olaszországi és a franciaországi beruházási kedv. Ez utóbbi jelenség Justin Wilkes, az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) vezérigazgató-helyettese szerint a piaci, a szabályozási és a politikai bizonytalanság hatását tükrözi.

Az arányok viszont nem voltak rosszak: a múlt évben az EU-ban létesített összes áramtermelő beruházáson belül a szélerőművekre jutott a legnagyobb, 32 százalékos hányad, a megújulók együtt pedig 72 százalékot képviseltek a 2012-es, 70 százalék után. Nem voltak rosszak abból a szempontból sem, ha a tengerre telepített létesítményeket nézzük. E téren ugyanis rekord született az EWEA összesítése szerint. 2013-ban 418 tengeri szélturbina kezdte meg működését a földrész országaihoz tartozó vizeken, ezek együtt majdnem 1600 megawatt kapacitást képviseltek. E mennyiség majdnem az egyharmadával növelte meg az addig meglévő kapacitásokat. Igaz, az új berendezések nagy részét az év első felében adták át, a második fél évre pedig már kevesebb projekt jutott. Most is csak 11 projekt előkészítésén, vagy kivitelezésén dolgoznak, míg egy éve még 14-en.

Az Európai Unióban 2000 óta üzembe helyezett összes erőmű kapacitásainak a 28 százaléka a szél energiáját hasznosítja, 55 százaléka megújuló alapú, 91 százaléka pedig megújuló és gáz alapú egyszerre. Vagy másképpen megfogalmazva: míg 2000-ben az összes új kapacitáson belül 2,4 százalék jutott a szélerőművekre, 2013-ban a 13 százaléka. Hiába azonban a növekedés, az uniós illetékesek elégedetlenek. A tagországokban 2012 végén együtt 1,5 százalékkal kisebb szélenergia kapacitás működött, mint amennyit a tagországok vállaltak, az uniós zöldáram-termelési tervek teljesítése érdekében. Magyarországon 26,1 százalékos, vagyis 116 megawattos volt az elmaradás, ami 2013-ban tovább nőtt.

Kicsit más játékszabályok
Az idén több változás is történt a szélalapú áram termelésének hazai támogatásban és kötelező átvételében. A hivatal egyrészt közel egy százalékkal megemelte a támogatási összegeket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói árindexeinek átlagát figyelembe véve. Másrészt olyan szabályozás lépett életbe, amely szerint csak a regisztrált zöldáram termelők jogosultak a támogatásra. Végül a Mavir Zrt. (a villamos energiarendszer irányítója) már nem lesz köteles a rendszerben előállított összes zöldáramot átvenni, csak a folyamatosan és azonos mennyisében előállított (azaz extra szabályozási feladatot és költséget nem okozó), úgynevezett zsinóráramot. A zsinór fölötti mennyiséget a tőzsdén adja el.