Kármán Ferenc, BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt. zálog üzletágának igazgatója, aki a Magyar Zálogházak és Záloghitelezők Országos Szövetsége elnöke is, úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a tavalyi évhez hasonlóan több mint 200 vállalkozás több mint 600 zálogfiókja szolgálja ki az ügyfeleket. A BÁV-nak ugyanakkor 96 fiókja van országszerte: 85 saját és 11 franchise rendszerben működő zálogfiók, miután tavaly két saját és egy franchise fiókkal bővült a hálózat.
Az olcsó arany miatt egyre több megszorult ügyfél inkább eladja az aranyát, hiszen a felvásárlási árral jobban jönnek ki, mint ha a legelterjedtebb 90 napos hitelre fizetnék a kamatot és a zálogcégek által felszámított – és többnyire átláthatatlan és a többiekével összehasonlíthatatlan – ilyen-olyan díjat. Igaz, ma már törvény szabályozza a futamidőn belül követelhető költségeket, mégpedig az előző félév utolsó hónapjának első napján érvényes jegybanki alapkamathoz kötötten. Ez azonban nem tartalmaz egyes – nem a hitelfolyósítással közvetlenül kapcsolatos – költségeket. Így egyes vállalkozások készpénz-szolgáltatási díjat kérnek. Van olyan cég, amely közli az 1000 forint hitelre vetített költségeket, mások pedig a hitelből előbb levonják a díjakat és így afféle nettó hitelösszeget kap kézhez az ügyfél. Az ügyfelek ugyanakkor talán nem is tudják, hogy a záloghitel 12 hónapra vetített kamata 120 százalék is lehet. A zálogpiac egy magát megnevezni nem kívánó szereplője elismeri, hogy az átlagember számára nehezen érthető a hogyan is állapítják meg a 42 százalékos THM-et, amibe nem számít bele a késedelmi kamat, a hosszabbítási díj.
Az arany eladása azonban rossz hír a zálogos vállalkozásoknak, hiszen az eladott aranytárgyakat már nem fogják a zaciba hordani. Pedig a zálogházak a rendszeresen bejáró kuncsaftokból élnek: van olyan ügyfél, aki évek óta ugyanazt a 13 grammos aranygyűrűjét zálogosítja el, ha megszorul hó végén.
Csinády Gabriella, a budapesti székhelyű Corner Záloghitel Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy amióta nem ingadozik túlzott mértékben az arany ára, mérséklődött a záloghitelezők esetleges vesztesége is. Ugyanis, ha valaki magas árfolyam mellett vett fel hitelt és a futamidő valamint türelmi idő letelte után (esetleg futamidő hosszabbítások után) pénzhiány miatt nem váltotta ki az értékét, és időközben esett az arany árfolyama, a hitelező csak veszteséggel tudta értékesíteni törtaranyként a zálogot. Vannak olyan zálogos vállalkozások, amelyek komoly veszteséget szenvedtek el az ilyen árfolyamesések idején. Csinády Gabriella tudomása szerint egyre többen hagyják benn, vagyis nem váltják ki az értékeiket. A legnagyobb forgalmú társaságok közül utolsónak alakult cég 2005 második felében nyitotta első fiókját, és miután a két dunaújvárosi egysége közül az egyiket bezárta és Budapesten nyitott fiókot, most kilenc zálogüzlettel rendelkezik.
Szoros a verseny a piacon: a cégek egymást figyelik és mindegyik szereplő igyekszik a legtöbbet igérni, hogy bevonzza az ügyfeleket. Csökkenőben van ugyanis az üzletág forgalma, hiszen az arany árának csökkenésével a korábbiaknál kisebb a kihelyezett hitel-arány. Ugyanakkor egyre kevesebb az arany az országban. Vannak cégek, amelyek évek óta nagy tételben vásárolják fel a törtaranyat és külföldre viszik eladni. Emiatt 4-5 éve sokkal több arany volt a magyar lakosság tulajdonában -mondta a Corner Záloghitel Zrt. vezérigazgatója.
Az üzletág olyan feladatokkal szembesül a pénzmosási törvény alapján, ami jelentősen növeli az adminisztratív terheket. Ha egy ügyfél egy alkalommal 300 ezer forintnál nagyobb értékű tárgyra vesz fel hitelt (érdekes, hogy nem a hitel összegére vonatkozik a határ), el kell kérni az ügyfél személyes adatait és elküldeni a központi hitelinformációs rendszerbe (KHR). Jóllehet a zálog nem számít a szokványos hitel-körbe. Mindez jókora változás ahhoz képest, hogy korábban teljesen anonim volt a zálog, most viszont gyűjteni kell az ügyfelek adatait. Ha valaki ugyanannál a zálogintézetnél 12 hónapon belül összesen 3,6 millió forint záloghitelt vesz föl, vagyis eléri a pénzmosási értékhatárt, újabb adatlapot kell kitölteni.
Aranypiaci hullámvasút
Januárban 1200 dollárról 1260 fölé emelkedett az arany unciánkénti ára (31,1 gramm) a New York-i tőzsdén, ami nagyjából a három évvel ezelőtti szintnek felel meg. Nem tudni meddig tart az emelkedés, hiszen tavaly januárban még 1700 dolláron állt az arany, de aztán az elmúlt évet a csökkenő tendencia jellemezte. Hat éve még 360 dollár volt egy uncia, az ár 2009 végén törte át a lélektani 1000 dolláros határt, majd 2011 szeptemberében 1900 dollárra emelkedett. Akkoriban voltak elemzők, akik úgy vélték, hogy néhány év alatt (vagyis talán mára) a 2–3 ezer dollár közötti sávba emelkedik az unciánkénti ár. Így tehát jól bevásároltak, akik a 2011-es trend alapján nagy tételben vették a befektetési aranyat. Mert tavaly előtt 1660 és 1750 között ugrált, majd jött az elmúlt évi zuhanórepülés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.