A vágóállatok termelői árszintje 2014 első hónapjában 5,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A vágósertés termelői ára 2,8 százalékkal mérséklődött, így a felvásárlási ára 377 forint volt kilogrammonként, miközben 2013. szeptemberben még 435 forint volt. A baromfi ára összességében 6,9 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakitól. A vágócsirke felvásárlási ára az előző havi árszinten van, de 2012. augusztus óta nem volt ilyen alacsony, jelenleg 277 forintba kerül kilogrammonként.
A vágóállatok árcsökkenését némileg indokolja, hogy a gabonafélék ára – igaz, magas bázisról – hosszú ideje nagymértékben zuhan. Idén januárban a gabonafélék ára 25,1 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A búza felvásárlási ára 52 700 forint, a kukorica ára pedig 44 200 forint volt tonnánként. A csökkenés olcsóbb takarmányt jelent az állattartóknak, ám a jelek szerint máris megindult a vágóállatok árának csökkenése is.
Tavaly májusig kifejezetten magas gabonaárak voltak érvényben a piacokon, ezt követően a takarmány-alapanyagok csökkenése valóban jelentett némi pozíciójavulást a baromfitartóknak – jelentette ki a korábban vg.hu-nak Csorbai Attila. A Baromfi Terméktanács elnöke ugyanakkor hozzátette: ez a javulás viszonylagos, mivel a 2012-es gabonaárak rekord magasak voltak, az azóta bekövetkezett gabona fajtánként 20-40 százalékos árcsökkenés még mindig nem olcsó gabonát jelent. A májustól bekövetkezett árcsökkenés a takarmányok piacán azonban némi lehetőséget biztosított a termelőknek, akik egy darabig szinten tudták tartani a vágóbaromfi árát. Ebben az időszakban nyílt lehetőség némi nyereség képzésére – vélte Csorbai Attila.
Korábban sokáig nem tudta érvényesíteni a magyar élelmiszeripar megnövekedett költségeit az átadási áraiban, a kereskedelem rendre visszaverte a próbálkozásokat. Az élelmiszeripar azóta kialakult relatív előnye is inkább a némileg csökkenő alapanyagárakból, semmint a fogyasztói árak növekedéséből adódik. A helyzet megoldására a feldolgozók exportlehetőségeket keresnek, sikerrel. A növekvő kivitel mellett azonban továbbra is komoly mennyiségekkel van jelen az élelmiszerimport. A kettő eredője a termelés volumenét tekintve még így is a feldolgozók gyengülését mutatja.
A kereskedelem szereplői azonban a fogyasztók árérzékenysége és az erős kereskedelmi verseny miatt igyekeznek késleltetni az árak emelését, és a beszerzési ár növekedése nem is megy át teljes egészében a fogyasztói árakba. Az emelés a gyorsan forgó árucikkeknél, jellemzően az élelmiszereknél jelenik meg először. Ebben a kategóriában 25-30 százalékra tehető az importtermékek aránya. Az élelmiszerek azonban meglehetősen széles árskálán mozognak, az olcsóbb termékeknél egy kismértékű áremelés alig észrevehető a fogyasztóknak.
Jót tesz a gyenge forint
Kétéves mélypont körül mozog ezekben a napokban a forint. Az árfolyamváltozás problémát jelent például a devizahiteleseknek, és drágítja az importot is, ám jól jön gyakorlatilag minden olyan ágazatnak, amely jelentős mértékben exportál a többi EU-tagállamba. Ilyen a mezőgazdaság, különösen a szántóföldi növénytermesztés és az élelmiszeripar is. A hazai baromfiágazat például a magyar fogyasztás hozzávetőleg 140 százalékát termeli meg egy évben, vagyis a fennmaradó 40 százalékot külföldre adják el a termelők, illetve a feldolgozók. Amennyiben a gyenge forint tartósnak bizonyul, az akár ót tehet a gabonatermelőknek is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.