Indulhat az épülettervezés

Egy belügyminiszteri rendelet kiegészítette és módosította az épületek energetikai jellemzőire vonatkozó rendeletet.

Eszerint például az minősül közel nulla energiaigényű épületnek, amely vagy költségoptimalizált szinten valósult meg, vagy annál energiahatékonyabban, derül ki a Magyar Közlöny idei, 35. számából. További feltétel, hogy elsődleges energia igénye legalább 25 százalékát olyan megújuló forrásból fedezzék, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik, vagy a közelben állították elő. Meglévőnek az az épület számít, amit már legalább 10 éve, vagy a felújítás előtt, hatósági döntés vagy tudomásulvétel alapján használatba vettek. Nem minősül felújításnak a földszintes épület pince- vagy padlásfödémének utólagos hőszigetelése, ha az épületen más korszerűsítés nem történik.

A rendelet definiálja a távhűtést és a távfűtést, és leírja, hogyan milyen mértékű munkák esetén a rendelet mely részeit kell, vagy nem kell figyelembe venni a tervezéskor, s mindez mely épületekre vonatkozik, és melyekre nem. Elvárás a közel nulla energiaigényű épület tervezése akkor, ha azt hatóságok fogják használni, és a beruházás az épület várható élettartama alatt megtérül.

Igen fontosak a rendelet mellékletei is, mert ezek az építés vagy a korszerűsítés során szükséges műszaki paramétereket, normákat, elvárásokat ismertetik.  Ilyen az épülethatároló szerkezetek (falak, födém, padló, stb.) megengedhető hőátbocsátása, az összesített energetikai jellemző meghatározásának módja különböző épülettípusokra, egyéb funkciójú épületekre. A tervezők kiolvashatják a rendeletből azt is,  hogy hogyan kell kiszámítaniuk az épület hűtési energia-igényét, amibe például még az is beleszámít, hogy milyen hatásfokú ventilátort kívánnak használni. Módosult az épületek felület/térfogat arányának a számítása, és a hőátbocsátási tényező kalkulálásának módja, illetve a hőhidak szerepének a figyelembe vétele is.

A melléklet kitér arra is, hogy mit kell figyelembe venni a nettó fűtési igény kiszámításakor. Például nem mindegy, hogy arról kizárólag fűtési rendszer gondoskodik, vagy többféle megoldás kombinációját vetik be. Utóbbi eleme lehet például szellőző rendszerbe épített hővisszanyerő.   Szintén összetett képlet írja le, hogy hogyan kell kiszámolni az épület átlaghőmérsékletét, a fűtési idény hosszának a kiszámítását, egyúttal rögzíti, hogy milyen esetben kell átlagosan 20 Celsius fokkal számolni.  (Természetesen vannak fűtetlen terek is.) Rögzíti, hogy hogyan kell figyelembe venni a nyílászárók tömítetlenségét.  Végül táblázatba foglalja a primer energiák figyelembe veendő átalakítási tényezőit.