Olcsó ékszer, irreális áron - így csapják be a turistákat

Egyre több turista vásárol külföldön hamis, vagy a vételárnál jóval kevesebbet érő ékszert. Jónak gondolt üzleteiket szervezett utak programjaként felkeresett helyi ékszergyárakban, drágakőcsiszoló műhelyekben, vagy „megbízható” és olcsó ékszerészboltokban kötik. Magyarországon több per is a küszöbön áll az ezen utakat szervező, kis utazási irodák ellen. A felelősségük azonban kérdéses, hiszen az irodák vagy idegenvezetőik nem feltétlenül tudhatnak arról, hogy az utasaikat becsapják a programban felkeresett üzletekben, vagy üzemekben, az ékszer vásárlásáról pedig egyébként is mindenki saját maga dönt. Igaz, panaszok szerint az ilyen vásárlások körülményeit úgy szervezik, hogy az utasnak már kínos lenne nem vásárolni.

A csalásokra akkor derül fény, amikor a – jellemzően törökországi vagy thaiföldi útjáról hazatért – vevő valami miatt gyanút fog, és szerzeményét bevizsgáltatja egy ékszerésznél, vagy drágakő-labortóriumban. „Különösen fontos óvatosságra inteni mindenkit most, az induló idegenforgalmi idény küszöbén. Utólag ugyanis nagyon nehéz, gyakran lehetetlen visszaszerezni a már kifizetett pénzt. Sokakat, főként kispénzűeket mégis külföldi vásárlásra csábít az, hogy az itteni, 27 százalékos áfát mindenképpen megspórolhatják” – mondta lapunknak az ország egyik tekintélyes drágakő bevizsgáló laboratóriuma, a GemSztár vezetője.

Szitó Tánya maga is az említett, utólagos ellenőrzésekkor találkozott a csalásokkal. Elmondása szerint a törökországi ügyeskedés egyik módja az, hogy az ékszergyárban csak előleget kérnek, fénymásolatot készítenek a vevő útleveléről, a vételár fennmaradó hányadát pedig a megadott bankszámlájukra kérik.

„Egy így vásárolt, gyémántköves gyűrűről például az ékszerész megállapította, hogy az aranytartalma nem éri el a feltüntetett 18 karátot, az én laboratóriumomban pedig az vált nyilvánvalóvá, hogy a gyémánt is silány minőségű. A gyűrű a harmadát érte annák, mint amit kifizettek érte. Ennyit a vevő már az előlegben kifizetett, vagyis az ez után utalt pénz már tiszta nyereség volt az eladónak.”

A csalás bizonyítása még nehezebb, amikor szemtanú sincs. Egy ilyen, szintén a GemSztárnál kikötött áldozatot még az előbbinél is jobban becsaptak, mert az általa vett gyűrű arany helyett aranyozott rézből készült, a zafírnak mondott köve pedig rossz minőségű cirkónia műtermék volt.

Ráadásul az is becsapható, aki figyeli, hogy a nemesfémbe bele legyen ütve a minősítése. Egy kis, szegedi idegenforgalmi utazási iroda szervezésében felkeresett távol-keleti ékszergyartónal például valaki olyan köves gyűrűt és medált vásárolt, amelynél volt valamilyen elmosódott beütés a 18 karátos fehér aranyként eladott fémen, de azt a vevő már nem tudhatta, hogy a beütés nem felelt meg a nemzetközi szabványoknak. Szintén a vizsgálat során derült ki, hogy az úgynevezett ékszer egyáltalán nem tartalmazza nemes fémet, a smaragdnak mondott kő pedig üveg volt. A kért árat a vevő a helyszínen kifizette.

Jádeszobor, szép zöld üvegből

A lehetőségek sora végtelen: egy izraeli cég itteni kereskedője valódi, szabályos IGL tanúsítványt mellékelt a köves gyűrű mellé. Itt az volt a trükk, hogy a tanúsítvány egy másik, hasonló terméké volt, a vele eladott silány áru pedig a tizedét sem érte az érte fizetett többezer dollárnak. Szintén hazai annak a nyolcmillió forintért vásárolt kis szobornak az esete, amely állítólag jáde kőből készült: valójában csak szép, zöld üvegből. Igaz, a művészi értéke miatt így is érhetett a vevőnek akár ennyit is.