Öngyilkosság a rögzített ár

Míg a gyógyszertárak 2012-ben 10-12 százalékos forgalomvesztést voltak kénytelenek elkönyvelni, 2013-ban ezt már fél-egy százalékos forgalomnövekedés követte. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) napokban újraválasztott elnöke szerint ez döntően a tb-támogatásból kikerülő, vény nélkül kapható orvosságok, az étrend-kiegészítők, valamint a kozmetikumok iránti kereslet jelentős növekedésének köszönhető. Mikola Bálint úgy fogalmazott: az ilyen készítményekből származó patikai árbevétel azért is nőtt meg jelentős mértékben, mert áruk szinte hétről-hétre emelkedik.

Ezekben a termékkörökben tavaly 22 milliárd forintot tett ki a lakossági kiadások növekedése, miközben az állam mindösszesen 8,5 milliárd forinttal kompenzálta a gyógyszertáraknak a Széll Kálmán-terv okozta bevételkiesését. Ez utóbbi tétel messze nem ellensúlyozza azt a mintegy 30 milliárd forintos árréstömeget, amely patikaliberalizációs időszak hagyatékaként és a kormányzati megszorító intézkedések hatására kiesett a gyógyszer-kiskereskedelemből. Csak a tavalyi utolsó árcsökkentő vaklicit patikánként átlagosan 100-120 ezer forintos készlet-értékvesztést eredményezett – mondta Mikola Bálint, aki szerint ezt a kiesést nem lehet oly módon kompenzálni, hogy éppen a vaklicit által érintett, kurrens orvosságokat nem tartanak nagyobb mennyiséget készleten.

Felmérések szerint a betegek 30 százaléka már most sem kapja meg aznap a gyógyszerét, amikor ki szeretné váltani, mert a patikák nem képesek mindenből készleten tartani. Ez az arány három éve még csak 10 százalék volt.

A MOSZ elnöke úgy látja: ebben a helyzetben a gyógyszertárak jövedelmezősége nagymértékben a tb látókörén kívül eső, főként recept nélküli orvosságok és egyéb készítmények forgalmától függ, az egyedül termékcsoportétól, amelynek árát ma még a piac szabályozza. Ezért öngyilkossággal ér fel, hogy a Magyar Gyógyszerészi Kamara ezen készítményeknek esetében rögzített árat szorgalmaz, mégpedig önként.

Mikola Bálint az idei nehézségek között említette az online pénztárgépek bevezetését, az ÁNTSZ által elvárt minimumfeltételek biztosítását, valamint az új létszámrendeletnek való megfelelést, amelyek több százezer forintos többletkiadással járnak patikánként.

A nagy port felvert tulajdonosváltást és az ahhoz kapcsolódó patikahitelt „nagy csalódásként” jellemezte a MOSZ elnöke, aki a konkrét hitelhez jutás adminisztratív nehézségei mellett különösen azt nehezményezte, hogy a tulajdonosi kör fiatalítását mindez jottányit sem segített előmozdítani.  Mikola Bálint szerint ezért nem is csoda, hogy míg három évvel ezelőtt a végzős gyógyszerész-hallgatók több mint 80 százaléka képzelte el a jövőjét a tára mögött, mára ez az arány alig több mint 60 százalék, és egyre több fiatal lát nagyobb lehetőséget a gyógyszer-, vagy az élelmiszeriparban, s mind több külföldön.

Növekedő OTC-forgalom
A Pharmorient gyógyszerpiaci szaklap adatai szerint a magyar gyógyszerpiac a patikai forgalomban 2013-ban fogyasztói áron meghaladta az 576 milliárd forintot. Ehhez még hozzájön a - szintén fogyasztói áron  - 5-6 milliárd forintra tehető patikán kívüli értékesítés, valamint a termelői áron 144-146 milliárd forintosra becsült kórházi gyógyszerforgalom.

A vény nélküli forgalom 2008 óta folyamatosan növekszik, 2013-ban ez értékben 10,8, dobozszámban 7,7 százalékos volt, részaránya pedig értékben 19,6, dobozszámban pedig 29,1 százalékot tett ki. Tavaly átlagosan 1948 forintért lehetett megvásárolni egy doboz gyógyszert a patikákban, a recept nélkül beszerezhető készítmények esetében ez az átlagár 1322 forint volt.