A Vaterának már bejött – Mi a kockázati tőke sikerének titka?

Elsősorban olyanokkal találkozunk, akik még nem építettek fel céget – mondta el a Gerő Viktor, a Vatera egyik alapítója a Világgazdaság és az M27 ABSOLVO Consulting közös, kockázati tőkéről szóló rendezvényén. Gerő két éve vágott bele a kockázati tőkebefektetésbe.
 
A kockázati tőkés és a vállalkozó először az asztal két oldalán ül, de amikor egy vállalkozó házasságot köt egy kockázati tőkéssel, akkor az asztal egy oldalára kerülnek – mondta Gerő Viktor, a Conor Fund partnere.
 
Nagyon sok startup vállalat úgy éli meg a kockázati tőkebefektetést, mint egy sikert, de ez még nem a siker, csak annak a feltétele – hangsúlyozta Gerő Viktor. Tudni kell, hogy mi az „exit”, amikor a kockázati tőkés kilép a vállalatból „Egy szakmai befektetőnek sokkal többet ér meg a cég, ha fel szeretné vásárolni. Egy pénzügyi befektető sokkal kevesebb dolgot tud hozzáadni a vállalathoz, mint egy szakmai befektető” – véli. „A legjobb lehetőség, ha annyira jól megy a cégnek, hogy a tulajdonosok akarják visszavásárolni.”
 
A Vatera esetében éppen egy konkurens volt a felvásárló – mondta Gerő Viktor. „Fontos, hogy milyen kockázati tőkéshez megyünk. Milyen háttere van, és milyen területen vannak tapasztalatai” – hívta fel a figyelmet Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO ügyvezető partnere.
 
„Nagyon fontos, hogy a tőkefolyósításokat mérföldkövekhez kössük. Ha nem hozza a számokat a vállalat, akkor nincs következő tőkefolyósítási kör” – mondta Gerő. Hozzátette, az üzleti tervet mérföldköveiben teljesíteni kell. Épp ezért szükséges, hogy a cégvezetésnek stratégiai víziói is legyenek, fogadja a piac visszajelzéseit, és lássa, hogy milyen úton tud haladni. „Ha nem teljesül a mérföldkő, akkor meg kell vizsgálni az okokat.” 

„Figyeli kell a költségszerkezetre” – hangsúlyozta Gerő Viktor. „A kockázati tőkés ne menjen bele olyan mélységig a cég életébe, ami nem egészséges. A vállalakozó érti a piacot, ő a szakember, és ezt a kockázati tőkésnek figyelembe kell venni” – vélekedett.
 
„Az jöjjön kockázati tőkéshez, akinek nem csak pénz kell. A bank pénzt ad és fedezetet kér, házat, autót. A kockázati tőkésnél az utolsó az, hogy pénzt ad. Mi nem két és fél százalékon adunk pénzt, hanem egy vesszőt odébb tolunk, és nem előrefelé” – mondta Gerő. „Mi adunk hálózatot, szakmai segítséget is.” A Conor Fund partnere hangsúlyozta, meg kell ismerni a kockázati tőkést, mielőtt szerződést köt.
 
„Egy vállalat 3-6 hónap alatt jut pénzhez kockázati tőkéstől, ha nem számítjuk bele a felkészülési időt” – vélekedett Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO Consulting ügyvezető partnere.
 
A külső befektető érkezésével valami új dolog történik a vállalatnál – mondta Dr. Antall György, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda cégtársa. „A magyar cégek általában családi vállalkozások.”
 
Egy teljesen más viszony jön létre, ha belép a kockázati tőkés, a vállalatvezető szuverén, cézári hatalma megszűnik, és el kell viselni a tőkéstársat. Alkalmassá kell tenni a vállalatot a befektetésre – jegyzete meg Antall György.
 
Az első fontos dolog a titoktartási megállapodás – hangsúlyozta Antall György. Ha már tudjuk, hogy merre tartunk, akkor jöhet a szándéklevél. Ez tartalmazza, hogy a vállalat mennyi pénzt kaphat, mire fordíthatja, valamint az irányítási jogokat is leírják.
 
A kockázati tőkebefektető jellemzően tőkeemeléssel új tőkét juttat a cégbe, így szerez tulajdonrészt. Egy szakmai befektető nem friss tőkét juttat a cégbe, hanem tulajdonrészt vásárol – mondta Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO Consulting ügyvezető partnere
 
„Ha idő előtt fogy el a pénz, és nem érjük el a célokat, akkor az újabb pénz sokkal drágább lesz” – hangsúlyozta Horgos Lénárd. Kiemelte: a cégérték nem egyenlő az elfogadott tranzakciós árral. „Attól függően, hogy milyen cégről van szó, eltérően kell értékelni” – tette hozzá.
 
„A kockázati befektetők az exitnél szeretnének nagyot kaszálni” – mondta Antall György. „Látni kell, hogy kik azok, akik beleteszik a pénzt a vállalatba.”
 
Horgos Lénárd megjegyezte, ha túl nagy tulajdonrészt adunk át, és valamelyik tulajdonostárs nem motivált, akkor mindenki rosszul jár. „Árbevételi célt megjelölni kicsit kockázatos, inkább tárgyaljanak más feltételekről. Például a disztribútorok vagy a felhasználók száma is lehet egy jó mérföldkő” – vélekedett.
 
A befektető nem kockáztathatja azt, hogy bent ragad a vállalkozásba – mondta Antall. Időhöz vagy értékhez kell kötni a kiszállást – tette hozzá Horgos Lénárd.
 
Szerinte az osztalékról mindig kell beszélni. Ha a kockázati tőkés osztalékot szeretne kivenni, mindig arról kell beszélni, hogy miért szeretné. Ha viszont van olyan dédelgetett tervünk, hogy vissza szeretnénk vásárolni a vállalatot, akkor legyen osztalék.
 
Jellemzően a kockázati tőkést kisebbségi tulajdonosként jön be, 25 és 50 százalék között, de bizonyos kérdésekbe vétó jogot vagy együttdöntési jogot kér – hívta fel a figyelmet Antall György. Ez az egyik legszenzitívebb kérdés. A döntési jogosultságok egy pár téma köré csoportosulnak, ami például a vállalkozás megszüntetésével vagy felvásárlásával kapcsolatos.
 
Horgos Lénárd felhívta a figyelmet, a befektető nem azért megy oda, hogy eltávolítsa az ügyvezetőt. „Aki a saját cégét nevelgette, az elkötelezett lesz” – tette hozzá. Ezzel az „eltávolítási” joggal csak bizonyos negatív események esetén élhet.