Cigire van pénz, egészséges ételre nincs

A magyarok kétharmada szinte soha nem sportol, 40 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy egy kis súlyfelesleg még nem okozhat egészségügyi problémákat – derül ki az MSD Pharma Hungary Kft. legújabb reprezentatív kutatásából.  A lakosság kétharmadának nincs elég pénze az egészséges étkezésre, bár több mint a felük nem is izgatja magát emiatt. Tíz emberből négy rendszeresen dohányzik, de közülük csak minden második tart a következményektől. Egészségügyi panasz esetén csak a magyarok negyede fordul szakemberhez, a többség inkább gyógyszerhez nyúl vagy kivár. Bár a lakosság kétharmada az orvosok tanácsaiban bízik a leginkább, mégis sokan titkolóznak előttük: a nők egyötöde nem vallaná be nőgyógyászának, ha antidepresszánst vagy nyugtatót szedne, pedig ez a mulasztás akár nem kívánt terhességhez is vezethet.  

Tízből heten kerülik a gyorséttermeket, de nem feltétlenül prevenciós céllal. A válaszadók 58 százalékát valójában nem foglalkoztatja, hogy milyen kockázatokkal járhat a helytelen táplálkozás, azt eszik, ami jól esik nekik. A legtöbben mégis a pénztelenségre hivatkoznak: a magyarok közel kétharmada azt állítja, hogy anyagi okok miatt kell lemondania az egészséges étkezésről. A helyzet azért nem reménytelen, hiszen a lakosság fele minden nap fogyaszt zöldséget és gyümölcsöt, és egyharmada inkább őstermelőktől szerez be alapanyagokat. Utóbbi lehetőséggel inkább az 50 év felettiek élnek.

Az egészséges ételekre nincs pénz, de cigarettára azért telik: a lakosság 37 százaléka dohányzik, minden negyedik ember pedig 6 szálnál is többet szív el egy nap. A legnagyobb arányban a fiatalok (43%) füstölnek, de az életkor mellett az iskolázottság is befolyásolja a rossz szokást: arányaiban közel kétszer annyi alapfokú végzettségű cigarettázik, mint diplomás. A dohányosok több mint fele nem aggódik különösebben a következmények miatt, egyötödüket pedig teljesen hidegen hagyják az esetleges szövődmények. Ebben a kérdésben a falun élők lényegesen felelősebbek, mint a budapestiek, de kimutatható különbség van a nemek között is. Míg a férfiak negyede fittyet hány a mellékhatásokra, addig ez a felelőtlenség csupán minden tizedik nőre jellemző. A káros szenvedéllyel rendelkezők kétharmada próbál vagy próbált már leszokni, de teljesen eredménytelenül.

A válaszadók több mint harmada azonnal bevesz egy fájdalomcsillapítót, ha valamilyen panasza van, de majdnem ugyanennyien inkább megvárják, hogy a probléma elmúljon magától. Az orvosával csak minden negyedik ember konzultál, pedig a hazai lakosság kétharmada alapvetően bízik az egészségügyi dolgozók szakértelmében, sőt őket tartja a leghitelesebb információforrásnak. A második helyen a családtagok véleménye áll, amelyet a patikusok és a legnagyobb egészségügyi portálok tanácsai követnek. A nőkben jellemzően a szakorvosok felkészültsége kelt bizalmat, de sokaknak – különösen a Budapesten élőknek – az is számít, hogy az illető férfi legyen: a fővárosban minden harmadik, míg országos szinten csak minden ötödik hölgy választana inkább ellenkező nemű nőgyógyászt. 

Hiába a bizalom, a nők csaknem egyötöde nem vallja be a nőgyógyászának, ha antidepresszánst szed. További 31 százalékuk a növényi alapú nyugtatók használatáról sem szólna szakorvosának, pedig ez utóbbi készítmények csökkenthetik a fogamzásgátlók hatékonyságát. Igaz, erről csupán a negyedük tud.