Étrend-kiegészítők: A vásárlókat semmi nem segíti az eligazodásban

Csaknem tízszer annyi étrend-kiegészítő van forgalomban ma Magyarországon, mint a kétezres évek közepén – derül ki az Országos Élelmezés- és Táplálkozás-tudományi Intézet (OÉTI) statisztikáiból. Magyarországon jelenleg már több mint 13 ezer féle étrend-kiegészítő kapható tabletta, kapszula, por, folyadék, de még nyalóka formájában is.

A tavaly nyilvántartásba vett 1632 készítménynek ugyanakkor mintegy 30 százalékkal szemben merült fel kifogás – amint az a Medical Online szaklap nemrégiben rendezett konferenciáján elhangzott. Ezek a kifogások döntően a reklámozásra vonatkoznak, az étrend-kiegészítők gyártói, forgalmazói ugyanis nem tulajdoníthatnak gyógyhatást a termékeiknek, nem fogalmazhatnak meg egészségre ható állítást sem. A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt években több tucat étrend-kiegészítővel kapcsolatos vizsgálatot folytatott le, összességében több tízmillió forint bírságot szabva ki a renitensekre. A forgalomba hozataltól eltiltott étrend-kiegészítők adatbázisában pillanatnyilag több mint kétszáz készítmény szerepel.

A reklámozás jogszerűségén kívül ugyanakkor sem minőség, sem pedig hatékonyság szempontjából nem vizsgálja senki az táplálék-kiegészítőket. Az OÉTI csak a gyártó által beadott, az adott termékre vonatkozó hatóanyag-listát nézi, azt nem, hogy az abban foglaltak fedik-e a valóságot. A hatóság honlapja így nem sokat segít az eligazodásban, mert vannak ugyan pipával jelölt termékek, ez a jelzés azonban csupán annyit jelent, hogy „a benyújtott dokumentumok alapján nem merültek fel olyan súlyos hibák az összetétellel, jelöléssel és a termék biztonságosságával kapcsolatban, amely alapján feltételezni lehetne, hogy a termék nem felel meg az étrend-kiegészítőkről szóló előírásainak”.

Maga a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (MÉKISZ) is úgy látja azonban, hogy ez édes kevés a piacra lépő készítmények ilyen exponenciális növekedése mellett. „Csupán C-vitamin tartalmú táplálék-kiegészítőből több száz féle kapható ma Magyarországon. A laikus vásárló ezek közül legfeljebb az ár, a reklám vagy a kinézet alapján tud választani” – mondja Szép Judit, a MÉKISZ vezetőségi tagja.

Éppen ezért, a fogyasztók, valamint az etikus étrend-kiegészítő gyártók és forgalmazók védelmében döntött az egyesület egy védjegyrendszert bevezetése mellett. „MÉKISZ Tanúsított Minőség” védjegyet csak a tanúsítási eljáráson átesett készítmények kaphatnak, amelyek minőségét és megbízhatóságát több lépcsős szigorú ellenőrzés garantálja.

Mint Szép Judittól megtudtuk, a terméktanúsítás meglehetősen időigényes és költséges folyamat, ennek ellenére bíznak abban, hogy egyre többen vállalják, segítve a piac tisztulását, valamint a tudatos vásárlói döntést.

Nemcsak a kínálat, a kereslet is nagyobb

A hivatalos megfogalmazás szerint étrend-kiegészítőnek azokat az élelmiszereket nevezik, amelyek koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat, vitaminokat, ásványi-, vagy egyéb, élettani hatással rendelkező anyagokat. Bővülő kínálatukkal párhuzamosan nő irántuk a kereslet is: a Szinapszis Piackutató felmérése szerint 2012-ben már a lakosság 66 százaléka kúrálta magát különböző gyógyteákkal és gyógytermékekkel, míg 2006-ban még csak a lakosság 32 százaléka vásárolt ilyen készítményeket, és míg akkor havonta mindössze 1534 forintot hagytunk az ilyen készítményekért a patikákban, gyógynövényboltokban 2012-ben már 3182 forintot.