Mégis vesztegetés lehet a hálapénz?

A szövetség azért tartja fontosnak az utólag elfogadott hálapénzzel kapcsolatos helyzet pontos tisztázását, mert az új Büntető törvénykönyv alapján - az általuk megkérdezett szakértők szerint – előfordulhat, hogy az az orvos is felelősségre vonható, aki az utólag – előre nem kért – hálapénzt elfogadja.

Tavaly július óta minősülhet vesztegetésnek és büntethető három évig terjedő szabadságvesztéssel a hálapénz elfogadása, mégis, az ország egyetlen egészségügyi intézményében sem tiltották meg a dolgozóknak. Ennek az az oka, hogy bár a Btk. részben valóban szigorított azzal, hogy már „a jogtalan előny ígéretének elfogadása”, vagyis a hálapénzért cserébe felajánlott előny is bűntettnek minősül, ha a kórház megengedi a paraszolvencia elfogadását, az továbbra sem minősül vesztegetésnek. Két évvel ezelőtt, szintén az év közepétől a munka törvénykönyve adott először felhatalmazást a kórházigazgatóknak, hogy szabályozzák a hálapénz elfogadásának gyakorlatát. Ezután szabályozott módon, a működőképesség fenntartása érdekében mindenütt bekerült a szervezeti és működési szabályzatba a paraszolvencia.

Az MRSZ első körben a Közigazgatási és Igazságügyi, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordult. A tárcák állásfoglalása szerint a beteg által előre nem ígért, orvos/ápoló által nem kért, utólag adott/elfogadott előny/hálapénz nem jogtalan előny, vagyis nem valósítja meg a vesztegetés elfogadása/adása tényállását. Kiemelték ugyanakkor, hogy álláspontjuk jogi kötelező erővel nem rendelkezik.
A magyar orvostársadalom azonban a szövetség szerint megérdemli azt a tiszteletet, hogy ne kelljen teljes jogbizonytalanságban végeznie a mindennapi gyógyító munkát.

A Magyar Rezidens Szövetség egy évvel ezelőtt, 2013 áprilisában útjára indította Hála Pénz – Hálát a Betegtől Pénzt az Államtól Kampányát azzal a céllal, hogy a betegek és egészségügyi dolgozók egy tiszta, átlátható és kiszámítható rendszerben gyógyuljanak és gyógyítsanak. Céljuk továbbá elősegíteni egy olyan egészségügyi rendszer kialakítását, amit nem a hálapénz és „a perverz motivációk” mozgatnak, hanem a tisztességes bérek és a pozitív ösztönzők.

A Hála Pénz Kampány keretében végzett felmérés rávilágított, hogy a fiatal orvosokat már taszítja az átláthatatlan hálapénzrendszer, sokan a miatt is mennek inkább külföldre, mert ott ez nem ismert gyakorlat. Az orvosoknak nem érdeke a hálapénzrendszer fenntartása, és az orvosok és a betegek is egyetértenek abban, hogy amint a szükséges feltételek adottak ehhez, a paraszolvencia, amely sok beteg esetében nem is a hála, hanem a félelem bére, minden formájában büntethető legyen.

A GKI Gazdaságkutató tavaly őszi reprezentatív felmérése szerint évente nagyjából 34 milliárd forintra tehető az az összeg, amit a teljes felnőtt magyar lakosság hálapénzre költött az elmúlt egy év során. A betegek a legtöbbet a kórházi orvosoknak fizetik, alkalmanként átlagosan 15 ezer forintot.