Krisztian Vigenin szerint Brüsszel felfüggesztette a tárgyalásokat Moszkvával a gázvezetékről, de nem szűnt meg a már megkezdett munka az előkészítő technikai tanulmányokon.
A külügyminiszter megpróbálta eloszlatni azt a félelmet, hogy Oroszország lerövidítheti a Déli Áramlatot, hogy az már Bulgáriában véget érjen, és ne jusson el Olaszországig, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Szerinte egy ilyen lépés gazdaságilag életképtelenné tenné a tervet.
A 2400 kilométer hosszúra tervezett Déli Áramlat megvalósíthatósága megkérdőjeleződött az orosz-ukrán válság elmélyülésével. A gázvezeték megépítéséhez még mindig nincsenek meg szükséges uniós engedélyek, és a mostani körülmények között nem lehet tárgyalni a dologról.
Bár Krisztian Vigenin magabiztosan nyilatkozott a Déli Áramlat jövőjéről, Bulgária energiapolitikáját is befolyásolta a krími válság. Bulgária elkezdett alternatív energiaforrások iránt kutatni, jobban érdekli a például a tengeren szállított cseppfolyós földgáz (LNG), amelyet a Közel-Keleten szerezne be és görög kikötőkön keresztül importálna.
Krisztian Vigenin szerint az LNG import csak a későbbiekben lehet megoldás, a közvetlen közeljövőben az orosz gáz lesz a legfontosabb forrásuk, és ezzel együtt kell élniük.
MTI Eco-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.